Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

Tudós Társaság levelező tagjává 1839-ben. A Királyi Magyar Természet Tudományi Társulat rendes tagjává 1846-ban. írt a szokásban volt ekék hibáiról, és egy könnyű vaseke készítése módjáról, mely kinyomtatódott a Pethe Ferenc Nemzeti Gazdájában. 1815-ben írt egy kis Agendát az úrvasorájával élni szándékozó ifjúk és leányok számára. — 1816-ban pedig a boldog emlékezetű Benedek úr útmutatása szerént röviden előadva az Erkölcsi tudományt. 1820-ban Egészség feltartásának tudományát az ottani fiúk, leányok számára. Továbbá írt a cserép zsindelyek hasznos voltokról a gyulladások elhárítására, és azoknak könnyűmóddal való készítésekről. Kinyomtatódott ez a Tudományos Gyűjtemény 1820. esztendei X. kötetében. írt a mostani malmoknak hibáiról, és azoknak jobb móddal való készítésekről németül, mely az Austriai Landes-Regierungnak adódott bé rajzolatokkal Bécsben 1824-ben. Magyarra fordította a Váradon tartott Judicium ferri candentis-nek Regestrumát, utána tévén ennek, ezen ítélettételnek módját, ceremóniáit. Az ezen Regestrumban előforduló nehezebb értelmű szókat megmagyarázta, és a benne található férfiaknak, asszonyoknak, városoknak, helységeknek neveit az abc rendi szerént összeszedte 1830-ban. Leírta ezek mellett a szentesi reformáta ekklésia, és békési egyházi vidéknek históriáját, 1836-ban, melyek kéziratban vannak. Még a penna kezemben van — mikor jön el hanyatló napom éjjele, amikor le kell ezt is tennem — majd feljegyzi talán valaki. A Magyar régiségeket kinyomtattatta 1839-ben és válaszolt canonok Fejér Györgynek, ezen magyar régiségekre tett bírálatára, mely kinyomtattatott a Tudományos Gyűjteményben, 1840-ben. Értekezett Fejér Györgynek ily című munkájáról: Ab origines et incunabula Magyarorum, ac Gentium Cognatarum Populi pontici, poem}~

z mely kijött 1840ben. Ezen munkára tett észrevételei kinyomattak az Atheneumban 1841-ben. Megírta Magyar régiségeinek 4. részét: A magyar nyelv eredetéről, nevekedéséről, munkásember korra jutásáról. A betűk formáinak okairól jelenségekről, az ezek szerént készült magyar szók eredeti jelentéseknek szótárával és a természeti hangokat utánzó szavak elősorozásával, 1842-ben kéziratban. 1848-ban általadott a Magyar Tudós Társaságnak visszaküldötte Schedel 1848-ban. 1844-ben írta az Első évi oktatót. 1845-ben Falusi földmívelők oktatója. 1846-ban Női tant. írt észrevételeket a Magyar Tudós Társaság Kis grammatikájára, úgy szinte a Debrecenben felállítandó Theologicum Seminarium elrendezésére, és a Collegiumban tanulók törvényeire. 1847-ben írt székfoglaló beszédet növények belső alkotórészeinek, a szaglás és kóstolás által közelebbi megesmeréséről, és azok testünk táplálására, s orvoslására az eddigieknél nagyobb mértékbe lehető fordításáról. Beadatott a Királyi Magyar Természet Tudományi Társulathoz. 1848-ban írta a Természeti és keresztyén vallás életre ható főbb részeit, a vallásbeli homályos értelmű s idegen nyelvekből is általvett műszavak értelmének rövid szótárával, a polgári oskolába járó értelmesebb tanulók haszonvételére.