Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

EGYHÁZI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETEK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA A papi gyűléseket nevezték a keresztyének deákul conciliumnak, görögül synodusnak. Conciliuni tett a régi deákoknak elsőben vásárt, azután népgyűlést, — a keresztyének pedig ezen értették a papoknak ekklésiai elöljáróknak valamely vallásbeli bajnak az Isten beszéde szerént való eligazítására lett összegyűléséket. Synodusnak nevezték a régi görögök az Isteneknek gyűlését, mely gyűlésbe bevétetettek a jó emberek lelkeik s lettek „paredroi tón megalón Theón" ,

m a keresztyén görögök ezen a földi jó emberek gyűlését értették, nevezetesen pedig az ekklésiák igazgatóiét. — A conciliumok vagy synodusok kétfélék voltak: generalék és partialék: decumenicak és mericak. Generalék voltak több dioecesisből, országból nemzetből magától az uralkodó fejedelemtől összehívott papok, gyűlései. Ilyen volt a Nicaeai Concilium, melyet Constantinus Magnus hívott össze, és amelyen maga is jelen volt „tamquam Communis a Deo constitutus Episcopus" (Eus. in Vita Const. L. I. C. 37.)

47

. Ilyen volt a konstantinápolyi első concilium melyet Theodosius császár hívott össze, mely, elvégződött így írtak a császárnak: „Clementiam Tuam obnixe rogamus, ut literis pietatis Tuae Synodi Decreta confirmes, ut quemadmodum litteris invitationis Ecclesiam honore es prosecutus, ita et sigillo confirmes et finem imponas." (Socratis L. 1. Cap. I.)

48

. A synodus particularis vagy merica pedig csak egy dioecesisbeli papoknak a metropolita püspök által összehívott gyűlését jelentette. A concilium hát a comitiáktól különbözött abban, hogy amaz nemcsak egy, hanem több országból való keresztyén lelkipásztoroknak, éspedig egy országbeli papoknak gyűlését jelentette. A concio ecclesia vagy sinagoga különbözik a synodustól, mert amaz egy város vagy helységbeli szentgyülekezetet jelent, ez pedig egy vagy több dioecesist. Különbözik a synodus a synedriumtól, consistoriumtól, mert ez egy meghatározott helyen tartani szokott állandó törvényszéket jelent, amannak pedig sem ideje sem helye, sem a törvény szolgáltatók száma nincs meghatározva. A magyarországi reformátusoknak három rendbeli synodusaik voltak: nationalis, generális, és partialis vagy particularis. Nationalisnak nevezett, melyet vagy király Zápolya János Zsigmond, vagy az erdélyi fejedelmek hívtak össze a vallásbeli dolgoknak elintézésére, vagy pedig