Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 4. A bácsi védvonal megszervezésének körülményei

tározat született arról is, hogy a védsereg szolgálata „... két hét idó'közben a községi lakósok által sorban viseltessék".

360 Az 1848. június 17-i zombori megyebizottsági ülés határozata nyomán megkezdó'dött a bácsi védvonal kiépítése. Mészáros Lázár június 21-én kelt levelében elismerését fejezi ki az ó'rvonal (magyar nemzetőrökből álló „élő sövény") felállítását célzó megyei határozattal kapcsolatban, egyúttal néhány katonai tanácsot is adott: „Az önkéntes őrsereg nem egy őrvonalba kissebb részletekbe felosztatni, hanem mennyire a körülmények engedik, együtt egy táborba tartatni javaltatik, a honnét Ők nem nagyon közel volnának az ellenséghez".

361 Ami 1848 nyarán Bács-Bodrog vármegye déli szélein létrejött, az tulajdonképpen a két elképzelés egyfajta ötvözete lett: Novoszelo községtó'l Ófutakig a Duna mentén (Bezerédy Miklós parancsnok vezérlete alatt) „Cordon húzatván", ennek feladata volt a dunai közlekedés ellenőrzése; a hadügyminiszter által is szorgalmazott és javasolt tábort Ókér mellett szervezték meg, egyelőre Dedinszky Károly százados vezetésével. A június 23-án alakított négytagú bizottság

362 nemcsak kedvező ígéretekkel tért vissza Pestről, „az öszves minisztériumtól", hanem tíz mázsa lőport, negyvenezer kész töltést (patron), ezer darab felszerelt, kétezer fel nem szerelt kaszát, huszonhat mázsa golyót, s a nemzetőrök zsoldjára tízezer pengőforintot hozott.

363 Mivel — a számítások szerint — a tábor vezetésének húszezer embert és négyezer lovat kellett ellátnia, az alábbi számításokat végezték: Bács megye és a szabad királyi városok 388 „nádori portáira" kivetés készült, miszerint 1848. július 1-től a megyei községek minden napra 14 949 kenyér- és 2991 lórészletet Zombor kir. város minden napra 1 546 kenyér- és 309 lórészletet Szabadka kir. város minden napra 2 371 kenyér- és 474 lórészletet Újvidék kir. város minden napra 1 134 kenyér- és 226 lórészletet Összesen: 20 000 kenyér- és 4000 lórészletet adnak. Ezzel hat hétig biztosítani tudták az ellátmány egy részét. A szükséges hús beszerzése részben a házipénztár segítségével, részben „... az ellenségtől elfoglalt több száz darab szarvasmarhából történik".

364 Nem állíthatjuk, hogy e tervezet osztatlan örömöt váltott volna ki az érintett hatóságokból. Zombor város július 10-i közgyűlése tiltakozott a terhek kirovásának elve és rendszere ellen a megyénél, a belügyminiszternél és a hadügyminiszternél egyaránt. Mivel az ókéri tábor nemzetőrei nemcsak a megyét, hanem a hazát védik, az lenne igazságos, hogy annak „mindannyi polgárai az eltartási terheiben osztozzanak". A szállítási kötelezettség — fent ismertetett — rendjében a közteherviselés elvének megsértését látják. Ők hajlandók a napi 1546 kenyér- és 309 lórészlet leszállítására, de csak úgy, ha azt a kincstár „piaczi áron" minél előbb visszatéríti.

365 A kulpini „tárgyazókör" jegyzőkönyvében is meglehetősen sokszor találkozunk a tábor élelmezésének gondjaival, ami annak bizonyítéka, hogy az szinte megoldhatatlan feladatot jelentett Bács megyének. Augusztusban például a lakosság arról panaszkodott, hogy az élelmezési biztosok nemcsak a vágómarhákat, hanem a fejősteheneket is elviszik.

366