Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 4. A bácsi védvonal megszervezésének körülményei

9-én, hogy az összpontosításra legcélszerűbb helyet jelölje meg, a szükséges intézkedéseit adja ki, s a péterváradi főhadparancsnokot is értesítse.

346 Zombor szabad királyi város, Bács-Bodrog vármegye székhelye június 10-én — Csernovits Péter két nappal korábbi levelére válaszolva — sürgönyben tudatta határozatait: mindenekeló'tt kifejezik készségüket a sajkások megfékezésére, ha városuk felé vennék útjukat; a vagyonosabb polgárokat felfegyverzik, de ehhez fegyverekre volna szükségük. Ennek kiutalását Mészáros Lázár hadügyminisztertől igénylik és kérik.

347

. A későbbi bácsi védrendszer első körvonalai tehát itt bontakoznak ki. Mindezt csak felerősítették, szervezettebbé tették a kormány — egymást követő — intézkedései. A titeli események híre június 9-én reggel érkezett Pestre, azt követően tartottak Deáknál minisztertanácsot. A helyzet veszélyes voltának felismerésére utal az a felhatalmazás, amely a belügyminiszternek szólt a fenyegetett terület hatóságainak felkészítésére. Egymást követően láttak napvilágot az intézkedések: június 10-én Szemere bizalmas körlevelet küldött az érdekelt megyék főispánjaihoz a sereg gyűjtése, a lázongók megfélemlítése tárgyában.

348 Június 11-én újabb belügyminiszteri körlevél született, most már a vármegyék és a városok hatóságaihoz intézve; 349 két nappal később kelt levél az említett megyéken és városokon kívül meghagyja Pest megyének, a Jászkun kerületnek, hogy két hét alatt a délalföldi és délvidéki megyékben 26 ezer, a dél-dunántúliakban 14 ezer embert állítsanak ki, s fegyverezzék fel őket.

350 Június 10-én egy másik miniszter, Mészáros Lázár is a nemzetőrség felállítását, rendezését és felfegyverzését sürgette.

351 A belügyminiszteri levelekről, legalábbis a június 13-iról Kossuth Lajos is tudott. Június 11-én írta Szemerének: a „Drávára dülő" megyékhez hasonlóképp „Bács magyar lakosai, pest alsó része, Csongrád, Csanád, Arad, Jász-Kunság stb-re nézve — Szegednél a magyar nép védelmére" tömegesen fogjanak fegyvert. Ennek következménye volt a június 13-án született felhívás.

352 A szerb felkelés által leginkább érintett Bács megye az elsők között határozta el védelmének megszervezését. Rudics József, a megye főispánja Szemere június 10-i bizalmas körlevelének vétele után, 13-án értesítette Csernovits Pétert, hogy 17-re Zomborba rendkívüli bizottmányi ülést hívott össze, amelyet a mindinkább fejlődő, s Bács megyét közvetlenül fenyegető körülmények tesznek sürgőssé.

353 A megyei határozat úgy szólt, hogy a sajkás kerület határától indulva Futakig „... biztos Őrvonal képezve legyen"; a megye községeinek mindegyike ötven lakosonként egy önkéntest állítson ki. Számításaik szerint így mintegy tízezer fegyverest biztosíthatnak. Az ugyancsak fenyegetett Pest, Csongrád, Tolna megyék, a Jászkun Kerület, Szabadka, Zombor és Szeged városok a maguk részéről ugyancsak tízezer főnyi „... segítség rögtöni kiállítására sürgöny által felszóllítattak". Ez a sereg Ókérnél fog összegyűlni Stevan Jovic tábornok vezérlete és parancsnoksága alatt. Mellé Rudics Károlyt, Czintula Antalt, Bezerédy Miklóst, Dedinszky Károlyt és Vojnits Bálintot rendelték. Június 19-én utasították a megye községi elöljáróit a határozat végrehajtására. Az önkénteseket jól felfegyverezve és legalább négy napi élelemmel ellátva június 21-ig kellett Őkérre küldeni.

354 Zombor városa június 19-én intézkedett a megyei határozat teljesítéséről. Száz önkéntest állítanak a követke-