Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 1. A kinevezés

a „közcsend, rend-, személy- és vagyonbátorság" állíttassák helyre; de a bűnösök „érdemök szerént is büntettessenek".

6 Április 27-én Kossuth is készített egy rendelettervezetet, amely csak néhány mondatában egyezik meg a miniszterelnökségen megfogalmazottéval. A lényegesen erősebb sodrású, de kissé túlrészletezett fogalmazvány felsorolja azokat a bűnöket, amelyeknek felszámolása vagy elhárítása lesz a kormánybiztos feladata : bujtogatás, lázítás, a törvényes rend felforgatása, a törvényes hatóságok elleni támadás, a „személy és vagyon bátorság", az ország békéjének háborgatása. Szerepel azonban ebben egy mondat, amely a hatáskör kiszélesítését is előrevetíti: „Ezen megbízása a nevezett biztosnak nem csak Torontál megyére, hanem mind azon hatóságokra kiterjesztetik, mellyekben a torontáli lázadás elterjedése s összeköttetései tekintetébó'l eljárni szükségesnek tartandja". A tervezet margójára Kossuth saját kézírásával jegyezte fel a felkelés által veszélyeztetett közigazgatási egységek neveit: Bács, Arad, Temes, Torontál és Krassó megyékről van szó; Arad, Szabadka, Zombor, Temesvár és Újvidék városáról, valamint az úgynevezett sajkás kerületről.

7 A rögtönítélő bíróságok létrehozásáról szóló felhatalmazás (április 27.) megfogalmazásánál már ezeket a helységeket is az írásba foglalták. Á megbízás, bár Kossuth sajátkezű fogalmazványa,

8 végül is a nádor aláírásával és Batthyány miniszterelnök ellenjegyzésével látott napvilágot.

9 Azok a kárhoztatható vétkek, amelyeket Kossuth először a kormánybiztosi tervezetében sorolt fel, de a Batthyány által véglegesített változatba nem került bele, most, a rögtönítélő bíróságokról szóló meghatalmazásban helyet kaptak. Csernovits Péter kormánybiztosi kinevezését, a rögtönítélő bíróságok felállításáról szóló meghatalmazást — természetesen az érintett személyen kivül — tudatták a fent említett megyékkel, városokkal, a sajkás kerülettel.

10 Cssrnovits Péter délvidéki kormánybiztosi tevékenységének nemcsak polgári, hanem katonai vonatkozása is volt: „...a péterváradi, bánsági és erdélyi főhadi kormányok utasítva vannak Önnek annyi katonaságot tüstént rendelkezése alá helyezni, mennyit a fent írt czél elérésére szükségesnek fog találni".

11 A péterváradi főhadparancsnokság (élén Hrabovszky János br. altábornaggyal) hatásköre Szlavóniára és a Szerémségre terjedt ki; a bánsági főhadparancsnokság (Louis Piret br. altábornagy) székhelye Temesvárott volt, hozzá tartozott Temes, Torontál és Krassó-Szörény megye. Kevesebb dolga volt a kormánybiztosnak a Nagyszebenben székelő, s Puchner báró parancsnoksága alá tartozó erdélyi főhadparancsnoksággal. Mindenesetre a miniszterelnök ezeket a főtiszteket is értesítette Csernovits megbízatásáról, valamint arról, hogy a kormánybiztos keresni fogja a kapcsolatot, az „egyetértést" velük.

12 Az újdonsült kormánybiztossal együtt, április 28-án vagy 29-én kellett megérkeznie Nagykikindára annak a katonai különítménynek (két zászlóalj gyalogos), amely a felkelt mezővárost lett légyen hivatva pacifikálni. A kiszemelt gyalogzászlóaljak a bánsági főhadparancsnokság alá tartoztak. A Batthyány Lajos miniszterelnök által küldött kinevezés utolsó mondata arra utal, hogy az iratot Földváry Lajos nevű tiszttel küldi, akinek tárgyismereteit érdemes lesz felhasználnia.

13 Arról a Földváry Lajosról (1811—1881) van szó, aki abban az időben a fővárosi nemzetőrség egyik szervezőjeként