Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

V. Ismét a nyilvános politikai szereplés terén (1861—1875) - 1. Kongresszus és nemzetiségi kérdés (1861)

lamenti felszólalásában. Ebből látható, hogy 202 szerb és 218 román „van a képviseletbe választva", míg a magyarok és németek közül 554.

42 Kétségtelenül szembeszökő a magyar és német népcsoport előnye a másik kettő rovására; még akkor is, ha nem éppen kristálytiszta logikával vonta össze őket Stratimirovic egy csoportba. Sérelemről csak a szerbek részéről beszélhetünk, mert Ők a népességből 39%-kal, a választási bizottságokban viszont csak 20,7%-kal részesedtek. A románoknál az arány 19,5:22,4%-hoz. Elképzelhető az is, hogy a képviselőjelölésnél és -választásnál is voltak visszaélések. így nem vonható kétségbe a másik szerb képviselő, Miletié kritikájának igaz volta sem: „... a főispánok inyök szerinti conferentiával a fisztát összeállították, mely fölolvastatott, s melyre megjegyzés nem lehetett, kivéve, ha egyiknél vagy másiknál megjegyeztetett: meghalt!".

43 Csernovits Péter a nemzetiségi képviselők sorát gyarapította, bár ő maga is magyar nemes volt. 1848-ban — néhány életrajzírójának állításától eltérően — nem volt képviselő, de az ellenforradalom börtöneit Ő is megjárta. Az országgyűlés megnyitásán nem lehetett jelen, hisz akkor Ő még Karlócán tartózkodott. Megbízólevele április 19-én került a képviselőház elé,

44 igazolása április 26-án történt meg.

45 (A képviselőház naplójának tanúsága szerint a felolvasottak közül egyedül Csernovits Péter nevénél hangzott el az „éljen!" felkiáltás.

46

) Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy ezen az országgyűlésen volt még egy Csernovits is: Csernovits Péter fia, Arad város képviselője, Arzén*

1 A képviselőház 1861. április 16-án választotta meg elnökét. Az uralkodó beleegyezett abba, hogy a képviselők az 1848-as házszabályoknak megfelelően maguk jelölhessenek elnököt, bár kikötötte, hogy a törvényre (1848: V. tc. 7—8. §.) lehetőleg ne hivatkozzanak.

48 A 247 képviselő közül 240 szavazott Ghyczy Kálmánra, a többi szavazat Csernovits Péter, Gorove István, Klauzál Gábor és Ráday Gedeon gróf között oszlott meg.

49 Az április 18-i ülésen a hitelesített jegyzőkönyv felolvasása után az egyik képviselő azt indítványozta, hogy azok nevét is örökítsék meg a jegyzőkönyvben, akik szóba kerültek, de nem kaptak szavazattöbbséget. Mivel ez a javaslat nem egyezik a házszabály1 yal, elfogadására nem került sor. „Örömest jegyezzük meg azonban — olvasható az országgyűlésről szóló, korabeli kiadványban —, hogy az elnökökre tett szavazások közül sok Csernovits Péterre is esett; de mivel a később történt megválasztás folytán az igazolás még meg nem történt, az ebbeli szavazatok tekintetbe nem vétettek".

50 Az április 17-i alelnök-választáson a 246 szavazatból 131-et a határozati párti Tisza Kálmán kapott. Csernovits Péterre itt két választás esett.

51 Teleki László pártja a tisztviselők megválasztásánál jelentősen előretört (a második alelnök Podmaniczky Frigyes személyében, s öt jegyző). A képviselőket — sorshúzás útján — kilenc osztályra osztották a megbízólevelek megvizsgálása céljából (az országgyűlés rendszabályai I. 2—3.). Csernovits Péter a VIII. osztályba került, olyan személyek társaságában, mint Gorove István, Tanárky Gedeon, Hunfalvy Pál.

53 Amikor a képviselőház június 15-én ismét elhatározta az osztályok összehívását, az elnökök és jegyzők megválasztását, Csernovits élvezhette társai bizalmát, Ő lett a VIII. osztály elnöke. Ezt kétségtelenül jelentős megtiszteltetésnek minősíthetjük, hisz olyan