Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

IV. A szabadságharc, majd az önkényuralom korában (1848—1860) - 3. Visszatérés a politikai életbe

támogatására. Mivel fegyverekkel megrakva öt olasz hajó tartott az Al-Duna irányába, az itthoni katonai eló'készületeket kellett volna meggyorsítani, s az emigránsok elképzeléseivel egyeztetni; ugyanakkor — 1848—49 hibáját elkerülendő — konkrét megállapodások révén a nemzetiségek megbékélése is sürgetővé vált.

90 Kossuth nem akarta sem magát, sem társait áltatni: a felkelés katonai szervezése körül semmi sem történt, a nemzetiségekkel való „megalkudás" terén „... szintúgy semmi, kivévén itt-ott néhány magán kívül senkit sem képviselő egyénnel való fraternizácziót poharak közt". Csernovits Péter puhatolódzó, tanácsot kereső és kérő kezdeményezését is annak jeleként fogta fel, hogy a „... comité semmit sem tesz, semmi életjelt nem ad".

91 Kossuth Lajos és Csernovits Arzén találkozása, tárgyalása ellenérzést váltott ki a kortársak (Teleki László), s ennek nyomán történetíróink körében, nem éppen hízelgő véleményüket alkalomadtán Csernovits Péterre is kiterjesztve. Idézet Teleki László válaszleveléből: „A volt temesi főispány fia pedig szerintem épen nem okos, és higgadt, sőt igen könnyelmű és pletyka. Nem mondhatok reá egyebet, mint azt, hogy sajnálom, miszerint őt olly fontos üzenetre használtad. Gyuri nekem igen panaszkodott ellene. Ő otthon sokat látta. Mondta, hogy nem áll meg benne a szó. Épen nem ajánlotta üzenetre. Csudálom, hogy Ő ezt neked londonbani együttlétünkkor nem említette. Ez a fiú sok konfúziót okozhat, s még Gyurit is bajba hozhatja" (Genf, 1860. október 4.).

92 Mai történetírásunkba — Csernovits Arzén személyét, küldetését illetően — feltétel nélkül átkerült Teleki sommás ítélete. Előfordul, hogy még azt a fáradságot sem veszik, hogy legalább a jelzett személy — „... a volt temesi főispány fia" —• kilétének utánanézzenek („Nem megállapítható, kiről van szó").

93 Másutt: Telekinek „... Kossuthhoz írt levelei tanúsítják, hogy sokszor milyen bizalmatlansággal és kritikával szemlélte az őt felkereső hazai politikusokat".

94 Szabad György 1967-ben megjelent monográfiájában is az olvasható, hogy „Teleki — feltehetően Tisza információi alapján — fecsegőnek minősítette a nemzetiségi kérdés hazai elhanyagolását panaszló Csernovits fiút" (figyelembe kell vennünk, hogy abban az időben rendkívül nehezen szerzett az emigráció visszajelzést Magyarországról).

95 Teleki László október 4-i levelében megnevezi informátorát, Komáromy Györgyöt („Gyuri"), akiről viszont köztudott, hogy igaz, 1861 után — félrevezető jelentéseket küldött Kossuthnak, „... tájékoztatásaiban hamis képet festett a hazai hangulatról". Miért fogadjuk el éppen a Csernovits Arzénről terjesztett véleményét — a pénzkezelésben sem éppen tisztakezű politikustól? Különben sincs egyetlen adat, utalás, hogy Komáromy és Teleki fenntartásait a későbbiekben bármi is igazolta volna. Kossuth Csernovits Péternek küldött üzenetéből Kovács Endre azt a következményt szűrte le, hogy „... a volt kormányzó igen rosszul volt tájékozódva a szerbiai bel viszonyokról. Levelében ugyanis felhívta a figyelmet a szerb Csernovicsra, aki 1848-ban Újvidék kormánybiztosa volt, s azt írja róla, hogy ,népszerűbb a szerbek között, mint valaha', jóllehet, Csernovics sohasem tartozott a népszerű vajdasági vezető férfiak közé".

96 Csernovits Péter 1848-as népszerűségéről (vagy annak hiányáról) most nem kívánunk szólni, ezt fentebb már megtettük. Az említett Kossuth—Teleki