Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
I. A család. Az ifjúság, a közéleti kibontakozás kezdetei
külföldi utazás, elkerülte a katonai pályát. Az apa — Fábián Gábort idézve — „... a háznál tartotta s mielőbbi megnősítéséről gondoskodott." 18 Tanulmányairól nem sokat tudunk. Az mindenesetre tény, hogy egyik rokonukhoz, Mihailovic tábornokhoz utazott Pancsovára, hogy ott tanulmányait megkezdje. 19 Az 1823—24-es tanév azonban már Debrecenben találja, a Református Kollégiumban, hogy az ott eltöltött két esztendő alatt poézist, aritmetikát, geográfiát és latin nyelvet tanuljon. 20 A szükséges jogi alapismereteket a pozsonyi akadémián sajátította el. Szeremlei Sámuel szerint — mint említettük — Gaál Dániel református lelkész 1825-ben ment Pozsonyba „... Csernovits Pál fia, Péter nevelőjének, kiből jó hazafit nevelt. Apa és fia holtig hálások is maradtak hozzá". 21 A házitanítóskodás egy évnél tovább nem tartott, mivel 1826. április 16-án Gaál Dánielt a hódmezővásárhelyi református gyülekezethez választották meg. 22 Csernovits Péter is visszatért Mácsára. A kapcsolat a Csernovits család és Gaál Dániel között azonban ezzel nem szakadt meg. Ugyancsak említettük, hogy Szeremlei Sámuel a hódmezővásárhelyi monográfiában azok között említi Csernovits Pál nevét, akik a szegény diákok segélyezésére nagyobb alapítványt tettek. 23 A családtörténeti munkák Csernovits Pál három fiáról tudnak, közülük kettő (Simon és Arzén) ekkor már nem élt. Péter — ezt is láttuk — immár 26 éves volt. A Bethlen Gábor gimnázium anyakönyveiben megtalált Joannes Csernovicsról, Csernovits Pál fiáról, Csernovits Péter Hódmezővásárhelyen tanuló testvéréről egyetlen családtörténeti munka szerzője sem tud. (1836—1839 között abszolválta a classis quarta és tertia, valamint a schola grammatica II. tanulmányait.) A fent idézett — Gaál Dánielhez címzett — levelében Csernovits Pál a gimnázium számára ezer forintot ajánlott fel „... kedves gyermekem eránt mutatott készségjökért", aminek megérkeztét 1836. május 12-én a gyülekezet nyugtázta. 1836. december 10-én Gaál Dániel jelentette, hogy Csernovits Pál az Újtemplomban felállítandó orgonára 200 váltóforintot küldött. 24 Adakozó kedvéről, nagylelkű felajánlásairól közismert volt Csernovits Pál, amit Arad vármegye hivatalos köszönőlevélben foglalt írásba: „... műveltség, nemzetiség előhaladására, örökítésére irányzott több rendbéli intézeteinket jeles, kitűnő szép adakozásaival és egyéb hathatós segéd közbejárásával mindenkor gyarapítani, előmozdítani serényen buzgólkodott" (1833. december 9.). 25 Tanulmányainak befejezése után — atyja kívánságának megfelelően — Csernovits Péter is bekapcsolódott a hatalmas birtok irányításába. Az egyik kortárs, Fábián Gábor már idézett művének szavaival: „Atyjától kezelése alá adott Ősi birtokán tervezgetett, rendezett, bontott, javított és — költött." 26 Erre az időre esik házassága is a szabadkai Vojnics Laurával, akiben „... országos szépség, angyali erényesség és fenkölt szellem egyesült". 27 Négy gyermekük született: Arzén (1831—1889), a korán, még gyermekkorban elhunyt Olga, Laura (1840—1892) és Dioni (1842—1865). A sors azonban nem volt kegyes Csernovits Péterhez, nem áldotta meg hosszú friggyel: az 1831-ben megkötött házasságnak Laura asszony 1842. május 1-én bekövetkezett halála vetett véget. 1840-ben elhunyt Csernovits Pál, így Péter a hatalmas kiterjedésű birtok egyedüli és korlátlan ura lett. Övé volt Mácsa, Simánd és Medgyes uradalma,
