Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

E-15, E-16, C-12, C-24, C-25, C-26, D-5, D-6, F-l: söpörtem; E-4: söpörtem; E-ll: söpörtem; E-7: söpörtem, <söpröttem>; E-8, E-10: söpröttem, söpörtem; E-9:söpröttem, <söpörtem>; F-2, F-5:söpörtem, söpörtem; stb.). Érdekes területi megoszlást mutat a /ö, meghív és n igék /-es, illetőleg «-es tőváltozata: az rc-es igealakok a Csákberény—Seregélyes—Sárszentmiklós vonaltól délre, délnyugatra élnek, az /-es formák viszont ettől a vonaltól keletre, északkeletre használatosak (pl. a 825. térképlapon: E-3: ríll, rá, ríl; E-4, E-13, F-5: ríll, ríl; C-12, E-14: ríll, ríl; E-6, E-7, E-8: ríll; E-ll: ríl; E-16: rín, ríll; E-12: rín, [rí\; C-24: wi, < rí>; C-25: n«, n; C-26, E-15, D-5, D-6, F-l, F-2: rín; stb.). Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a gyónik igének a palócos-jászos típusú nyelvjárásokban előforduló gyovon tőváltozata Kisnémedi tájszólásában is él, mégpedig változat nélkül. A névszótövek egy része azonos módon viselkedik a vizsgált kutatópontokon (ilyen pl. a bagoly főnév t tárgyragos formája, ugyanis ez mindenütt bagót hangalakban él, csupán a fülei nyelvjárásban fordul elő a bagót melletti változatként bagojt szóalak). Az 1017. atlaszlapon a jászol főnév többes számú formája majdnem mindegyik kutatóponton jászok (ritkábban jászuk), csupán Héreg, Tök, Páty és Sukoró nyelvjárásában bukkan föl a jászolok szóalak változatként. Iszkaszentgyörgy és Seregélyes vonalától délre, délnyugatra a /Ü és a kő főneveknek v-s tőváltozata mellett ;'-s vagy / hiátustöltő nélküli változata is használatos, másutt mindenütt csak a v-s forma él (a 83. térképlapon: C-24: fües, füjes, füles, [füves]; C-26, E-15, D-5, F-2: füjes, füves; C-25, E-16: fües, füves; D-6: füjes, <fües >; F-l: fües, füjes, füves; a 969. lapon: C-24, D-6: küek, kWek, küvek, kövek; C-25: küek, küvek, [kövek]; C-26, E-15: küjek, küvek; E-16: küek, küvek; D-5: küJek, küvek, kövek; stb.). A sár főnév tárgyragos formája is területileg megragadható különbséget mutat: a Duna menti és a Dunától keletre levő kutatópontokon inkább a sarat szóalak járja, a dunántúli helyi nyelvjárásokban viszont sárt hangalakban fordul elő, csupán Csákberény és Iszkaszentgyörgy tájszólásában bukkan föl a sárt szóalak melletti ritka változatként sarat megoldás. Még Madocsa nyelvjárásában is a sárt változat a főalak, a sarat ritka változatként használatos. B) A szóképzés terén is van néhány, figyelmet érdemlő eltérés a vizsgált kutatópontokon. Az igeképzők közül a -dos, -des, -dös gyakorító képzőkkel szemben, ugyanilyen szerepben a Dad —Csákberény—Sukoró vonaltól délre a -d, illetőleg -doz igeképzők jelentkeznek (pl. a 909. térképlapon: E-3, E-6, E-14, C-26, F-2: lököd, lögdös; E-4, E-7: lögdös, <lököd>; E-5, E-8, E-9, E-10, F-5: lögdös; E-ll: lököD, lögdös; C-12, F-l: lököD; E-12, D-5: lököD, <lögdös>; E-13,