Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

tapasztalható (pl. a 87. lapon: E-3, E-4, E-5, E-6, E-7, E-8, E-9, E-10, E-ll, E-12, E-13, E-14, E-15, E-16, C-12, C-24, C-25, C-26, D-5, D-6, F-l, F-2, F-3: gyümőcs; stb.). Az / elmaradása — amint a példák is mutatják — általában pótlónyúlással jár. A táblázat számadataiból kiviláglik, hogy a vizsgált kutatópontok között területileg jól megragadható különbségek nincsenek. A példák számszerű eltérései sem jelentősek, ugyanis a 70 körüli vagy annál kevesebb adattal szereplő kutatópontok mindegyike olyan, hogy ott csak az 1. kérdőív anyagát kérdezték ki. A j kiesésének sem a számszerű eredményei, sem a megoszlása alapján nem állapíthatunk meg számottevő különbségeket a vizsgált területen (pl. az 546. térképlapon: E-7: nyújtózik, nyútószkodik, nyujtószkodik; E-9: nyútószkogyik; stb.). Az r elmaradása, amely egyébként szintén pótlónyúlást von maga után, a j kieséséhez hasonlóan csekély számú morfémában fordul elő. Ugyanakkor azonban területileg jól elhatárolható, a Duna menti és a Dunától keletre eső kutatópontokon ugyanis — Pilismarót kivételével — jóval gyakrabban jelentkezik, mint a Dunántúlon (pl. a 663. térképlapon: E-8: éccé, éccér, E-9: éccé; E-10: éccé, <éccér>; F-5: éccő; a 667. atlaszlapon: E-8: háromszó, [háromszor]; E-9: háromszó; E-10: háromszó, háromszor; F-5: háromszó; stb.). Az r kiesése a köznyelvi -szor, -szer, -szőr és -kor ragban jelentkezik, főképpen a Duna vonalától keletre (1. részletesebben MMNyjR. 132,143). g) A hasonulásos jelenségek közül a dl, dn és rl hangkapcsolatoknak hosszú U-t, nn-t vagy rr-t eredményező hasonulása figyelhető meg a vizsgált területen. Ezeknek kutatópontonkénti számát az alábbi táblázat foglalja magában: