Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek
rásában is fölbukkan. Egy-két morfémában Budapest távolabbi környékén (Páty, Mány és Úny tájszólásában) is előfordul, mégpedig a térgy, térgyei és térgy epöl szavakban. A palatalizációs előzményű /-zés is előfordul egy-két morfémában (pl. a 71. térképlapon: E-3, E-6, E-7, E-ll, E-12, C-12: sajáto; E-4: sajátq, [saláto]; E-5, E-8, E-10: sajáta; E-13: sajáto, sajátq, [saláta]; E-14: sajáto, saláta; E-15: sajáto, saláto; E-16: sajáto, sajátq, saláto, saláta; C-24: saláto, saláta, (sajáta); C-25: sajáto, sajátq, sajáta, saláto; C-26: sajáto, <saláto >; F-l: sajáta, saláta, saláta; F-2: sajáto, sajátq, saláto; F-5: sajáta, sajáta; az 500. lapon: E-4: mell, <mejj>; C-12, E-7, E-ll, E-12, E-14, E-15, F-2: mejj; C-26: mejj, [mejj]; stb.), de a példák száma annyira csekély és megoszlásuk is olyan, hogy területi különbségek nem rajzolódnak ki az egyes kutatópontok között. A jző szóalakok száma kutatópontonként a következő: Pilismarót: 1, Szigetmonostor: 1, Kisnémedi: 0, Héreg: 1, Úny: 1, Dad: 2, Mány: 3, Tök: 1, Páty: 3, Mogyoród: 1, Csákberény: 4, Gyúró: 1, Iszkaszentgyörgy: 2, Sukoró: 3, Vilonya: 2, Füle: 4, Soponya: 4, Seregélyes: 2, Balatonbozsok: 2, Mezőkomárom: 3, Igar: 4, Sárszentmiklós: 5 és Madocsa: 2. d) Az apalatális /-ezés több morfémában jelentkezik, mint a y'-zés. Az /-ezés előfordulásának számadatai kutatópontonként a következők: Pilismarót: 11, Szigetmonostor: 5, Kisnémedi: 8, Héreg: 3, Úny: 7, Dad: 6, Mány: 2, Tök: 1, Páty: 3, Mogyoród: 3, Csákberény: 4, Gyúró: 2, Iszkaszentgyörgy: 6, Sukoró: 7, Vilonya: 4, Füle: 15, Soponya: 8, Seregélyes: 4, Balatonbozsok: 11, Mezőkomárom: 12, Igar: 6, Sárszentmiklós: 21 és Madocsa: 3. Az /-ezésre kapott számadatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Budapest környéki kutatópontokon valamivel kisebb az /-ező szóalakok száma, mint a távolabbi településeken (pl. a 333. térképlapon: E-12: bival, bivaj; C-24: bival; C-25: bivá, bivaj; <bival>; C-26: bivá, <bival>; E-14, E-16, F-l, F-2, F-5: bivá, bival, [bivaj]; D-5, D-6: bivá, bival, bivaj; a 443. atlaszlapon: E-9: péndöl; F-2: pintő, pintöl, péntöl; stb.). Elképzelhetőnek tartom, hogy ebben szerepet játszik a budapesti köznyelv hatása, hiszen a főváros környéki falvak lakói különböző okoknál fogva (pl. munkavállalás, különféle ügyintézés stb.) általában szorosabb kapcsolatban vannak Budapesttel. A környező tájszólásokhoz viszonyítva erősebben /-ező a sárszentmiklósi nyelvjárás. Ennek magyarázata minden bizonnyal Sárszentmiklós településtörténetében rejlik. e) Az explozív /y-zés és gy-zés, amely mássalhangzó utáni j helyén lép föl, területileg élesen elhatárolható kutatópontokon fordul elő, mégpedig a Dad— Csákberény—Sukoró községek vonalától délre (pl. az 1106. térképlapon: C-12: ablaktya, [ablakja]; E-12, E-14, E-16, C-24, C-25, D-5, D-6, F-2: ablaktya; C-26: ablaktya, <ablaka>; E-15, F-l: ablaktya, ablaka; a 720. atlaszlapon: C-12:
