Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Módszertani kérdések - 1. Általános megjegyzések - 2. A vizsgálat anyaga

Módszertani kérdések 1. Általános megjegyzések A környezetüktől eltérő nyelvjárásszigeteknek a vizsgálatához nagyon nagy mennyiségű nyelvi adat elemzésére van szükség. Az nyilvánvalóan nem elegendő, hogy csupán a (biztosan vagy föltételezhetően) nyelvjárásszigetnek vehető települések tájnyelvi sajátságait fogjuk önmagukban vallatóra, hanem egyrészt a velük szomszédos tájszólásokat, másrészt a kibocsátó (eredeti) nyelvjárásukat is elemezni kell, ha ezt megbízható forrás(ok)ból ismerjük. Az előzőekben vázolt, nyelvtudományi és esetleg településtörténeti szempontból egyaránt hasznosítható eredmények felszínre hozásában eddig — egyéb vonatkozásban is — alig kiaknázott lehetőséget nyújtanak a MNyA. kötetei. A nagyatlasz anyagának felhasználása több szempontból is indokolt, sőt elengedhetetlenül szükséges. Először is nagyon szerencsés körülmény, hogy annak idején, amikor a kutatópontok kijelölése történt, a nyelvi szempontokat is messzemenően figyelembe vették, s így több nyelvjárássziget is bekerülhetett a kiválasztott települések közé (vö. MNyAElm. 56). Másodszor egy-egy kutató aligha vállalkozhatna arra, hogy a nyelvjárásszigeteken, az azokat körülvevő tájszólásokban és még az eredeti nyelvjárásukban is gyűjtést végezzen. Ez időben szinte megvalósíthatatlan volna, és a kutatópontok kiválasztásától az anyaggyűjtés befejezéséig számos nehézségbe ütközne. Hol van akkor még a feldolgozás? — A nagy atlasz anyagának felhasználása nemcsak azért előnyös, mert megkíméli a kutató(ka)t a hosszú ideig tartó és sok fáradsággal járó helyszíni gyűjtéstől, hanem azért is célszerű, mert lehetővé teszi, hogy egy-egy nyelvjárássziget tájszólását a környező kutatópontoknak — ugyanazon kérdések alapján gyűjtött, tehát jól összemérhető — nyelvjárási jelenségeivel vethessük egybe. A MNyA. anyaga ugyanis egyidejű, teljesen megbízható, ezért összevető vizsgálatokra tökéletesen alkalmas, ebből a szempontból a legkényesebb nyelvföldrajzi igényeket is kielégíti. 2. A vizsgálat anyaga Ahhoz, hogy a MNyA. alapján az egyes nyelvjárasszigetek nyelvállapotát feltárjam, illetőleg bizonyos települések esetében — helytörténeti kutatások