Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről
A paprikatermelésről (— Hogyan készülődtek a paprikamag elvetéséhez?) Az első szedés paprikának a magját asz teljesen külön, hasítás által külön lé volt rakva, és eszt márciuzsba, március végén léásztatták, kimosták lábbal, elvitték kimosni. Égy ijen melegvizes kifojó volt itt a dorozsmai malom, és mikor asz ki lét mosva, hazavitték égy ijen ritka, sárga vászonacskóba raktág bele, és eszt ném is — hogy mongyam — ágyba, éty kifejezettem melegágyba belerakták szalmazsákhoz, és ott csirázot ki a paprikamag. Aszt utána érét trágyát, homokot, éggy ijen vegyes, jó földet összekevertek, s mpkcsinálták a paprikaágyakat. Ez március, április tizedikén történt még, és utána majd július tizenharmadikáig nevelték a paprikapalántát, és akkor került ki a földbe. Hát regém még ném úgy | fúróval, kifejezettem fúróval, ném géppel, úgy raktuk a paprikát, réggel négy órától este nyolc-kilenc óráig. És mikor ez méktörtént, hád bizony akkor már élég melegek vótak, és utána nyolc napra volt, hogy béált a paprika, utána röktön kapálás, hogy a növénynek a talaját mégmozgassák. És eszt utánna mégin éty három hétre újból kapálták, tehát háromszori kapállása vót neki, és águsztuzsba, amikor már virágzott a paprika, akkor volt neki a két oldali töltése, aszt föl köllöt tölteni. És azutám vártak neki a termésit. Az első szedés águsztus végén, szeptember elején történt, útyhogy abba az időbe lektöpször Szent Mihájra lefagyott. Tehát úgy iparkodott a gazda, hogy az | Szent Mihájra bisztos, hogy jó héjén légyén a paprika. Utána vót neki a fűzése és a hasítása. (— Hogyan történt ez?) — A hasítás, vagyis a fűzés ijen zsinegre. Körülbelül éggy ijen huszonöt centis tűvel három élre fűsztük a paprikát. Ami asztán annyit jelentett, hogy az éggy-égy bizonyos hosz mégvolt, éggy ojan négyméteres, körülbelül négyméteres vót a füzér. És ez volt, amit égy bizonyos összegé | ötven, hatvam fillér vagy nyócvam fillér, vagy éppem mikor hogy dolgoszták lé az emberek. A hasítás hát az éggy iszonyú ronda munka vót. Hát asz csak úgy nézet ki, hogy éhbér vót, mert bizony réggé öt órától este hét óráik sokszor nagyon hideg héjén ült az ember és hasított. A kezei éktek attól. Ojan erős volt a paprika, hotyha a nyers paprikát hasítottuk, hát az éty téboj vót. Asz kiásztatta a kezünket ÚGY, hogy aszt szavagba ném lehet kimondani, csak az, aki égy jó erős paprikával mégdörgöli a szemét, vagy ehhösz hasonlót éképzelni. Szóval az éggy... Utána persze mikor aszt evvel késszem vótunk, a paprikamagot aszt mék külön rostán kidörgöltük, és az így mént utánna. Ugyanabba a melegvizes kifojóba — vót itt
