Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Kitekintés külföldi előzményekre - 2. A német nyelvszigetkutatás eredményeinek vázlatos összefoglalása

die in der (deutschen) Volkskunde gelegentlich ver

tretene Meinung, sie sei politisch diskreditiert, kann linguistischerseits nicht akzeptiert werden. In einer Zeit stárkster pseudowissenschaftlicher Bestrebungen zum politischen Missbrauch der deutschen Sprachinseln hat W. KUHN mit besonderem Nachdruck festgestellt: „Sprachinsel ist ein betont unpolitischer Ausdruck". (Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. In: Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. Hrsg. v. Werner Besch. Ulrich Knoop. Wolfgang Putschke. Herbert Ernst Wiegand. Erster Halbband. Sonderdruck. Berlin. New York, 1982,179.) Annak ellenére, hogy a német nyelvszigetkutatásnak igen régi hagyományai vannak, s a nyelvsziget fogalmának meghatározásával többen is foglalkoztak, más népek nyelvszigeteinek vizsgálatában több szempontból is fontos fogódzóul szolgálhat HUTTERER itt idézett tanulmánya, amelyben a korábbi — igazán gazdag — szakirodalom eredményeinek elemző felhasználásán nyugvó, alapos áttekintést nyújt a szerző a szóban forgó problematikáról. Tanulságos és hasznos például azon fejtegetése, amely a nyelvsziget definícióját taglalja. Helyesen állapítja meg HUTTERER, hogy a nyelvsziget fogalmának meghatározását nem szabad a zárt telepítéssel keletkezett helységekre korlátozni, amint azt KUHN tette (i. m. 13), s az is elfogadható, hogy célszerűnek látszik az ún. külső és belső szigeteket valamivel konkrétabban elkülöníteni egymástól, mint ahogy az általában szokásos (vö. pl. WIESINGER: i. m. 368). HUTTERER meghatározása a következő: „Sprachinsel begreift die (in dialektaler Hinsicht gleichgültige) Vertretung eines linguistischen Gesamtsystems, etwa des deutschen in nichtdeutscher Umwelt, ein und kann nur den Begriff 'Ausseninsel' decken. Bei 'Binneninsel' handelt es sich nur um inselartig gelagerte Dialekte als Subsysteme in einer nur dialektal andersartigen Umgebung des eigenen sprachlichen Gesamtsystems. In diesem Fali ist es práziser, nicht von Sprach-, sondern Dialektinseln (Mundartinseln) zu sprechen, vor allém, weil damit auch die Binneninseln innerhalb grösserer Ausseninseln erfasst werden, z. B. die donaubairischen Dialektinseln in ihrer rheinfránkischen Umgebung im Gesamt der sog. Schwábischen Türkéi als deutscher Sprachinsel um Fünfkirchen/Pécs in Südungarn, genauso wie z. B. die pfálzische Gruppé am Niederrhein oder die Walsersiedlungen in Liechtenstein bzw. Vorarlberg, wie auch die Erzgebirgler im Oberharz im geschlossenen deutschen Sprachraum. Diese Unterscheidung erweist sich in sprachsoziologischer und -psychologischer Hinsicht, bes. bei der Klárung von Fragen der Interferenz bzw. Interethnik, als relevant" (i. m. 178). Vajon mivel magyarázható, hogy a HUTTERER előtti nyelvsziget-meghatározások kevésbé árnyaltan vagy egyáltalán nem tettek különbséget a nyelvsziget és a nyelvjárássziget fogalma között? Ennek oka véleményem szerint abban rejlik,