Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről
Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről A továbbiakban a helyszínen gyűjtött magnetofonfölvételeimből — a MNyA. kutatópontjainak betűrendjében — fonetikus átírású szövegeket közlök, hogy ezekkel a vizsgált nyelvjárasszigetek tájnyelvi sajátságait illusztráljam. A szüreti bálról — Hát udvarótak a lányok a legényéknek. Mind aszt híjta még, aki éppen teccétt. Azok fölőtösztek ijem magyaros ruhába. Eggyiknek piros, piros, főlek piros mellénnyel köténnyel fehér blúz, gyönyörű szép párta, pikkejjé kirakva. És utánna össze szervészték a menetét. Vótak magyar legínyek lóháton. Elő mént a | minek ne veszték? Mék sé tudom mondani. A magyar legény karikásustorrá, és az jelészte, hogy jön a ménét. Utánná a lányok kocsira, kidíszítét kocsira űtek, mint égy lakodalmas ménét. Hát vót kösztük kissebb is, nagyobb is. Vótak kicsi magyar lányok is abba az időbe méG. Szépen béőtösztetve ugyanúgy, mint a nagyok. Akkor ezek elindútak Alpárrú ki Újfalura, Újfalum ki a Pojákfaluba, ottan találtak éggy ijen | kocsmát, ot mégátak, énékőtek, táncótak még az út szélin is, ha úgy adódott a hejzet, hogy nem férteg bé. Mer az vót az igasság, hogy ánnák idején ha észrevettük, mindenki kivonút az uccára, és jaj gyünnek a szüreti bálások. Mindenki aszt nészte. Persze minnyájan kíváncsiak vótunk, hoty kik is vannak ott. Asztán a kocsi, a lányok utám vót a zenekar. A zenekárba vót ojan is, aki férfi nőnek föl vót őtöszködve. Az mindémféle bohócságot énékőt. Mékhalgattuk. Utánná vót mék közöttük ojan is, aki az útszéli, úty fére az út széle patka szélire lehajtották a lovat, és akkor a bohóc, elvót neki készítve égy naty kosár pákja, mindem vót abba. Hogy az ember má úgy ménekűt, hogy ahun gyün a bohóc, mer akkó hátráb állok, hogy nehogy minden nekem jusson, mer bizony vót ojan, akinek szémit-száját televákták, az ballagot továp prüszkőve. Az vót a hejzet, hogy ettű mindenki fét. (Hogyan állt össze a menet?) — Hogyan? Elő mentek a magyar legények, utánná lovasfogatonn a lányok, fölőtözve, szépén díszruhába. Hátul mentek a zenészék a lányok után, utánuk még vót ijen kísérő vendéksereg. Ezék föl vótak szervezve má minnyájan. Vótak azok elék sokan. Aszt fő vót díszítve a terem mindémféle gyümölccsel, szőlővel, dinnye, csokoládé, cukor, gyümölcs, mindén, amit csak el lehet kébzelni. Na most akkor: Loptak, mint a szarka. Éggyik jobban, mint a másik. De akit
