Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Kitekintés külföldi előzményekre - 2. A német nyelvszigetkutatás eredményeinek vázlatos összefoglalása

Mitteleuropa. In: Lexikon der Germanistischen Linguistik. Hrsg. v. Hans Péter Althaus. Helmut Henne. Herbert Ernst Wiegand. Tübingen, 1973. 367—377). Az olyan országok esetében, amelyeknek lakossága évszázadok óta lényegében azonos helyen saját anyanyelvi környezetben élt, s ahol az egymást követő nemzedékek folytonosságát sem belső migráció, sem más nyelvű népcsoportok letelepedése nem zavarta meg, a dialektológiai kutatásokban természetesen föl sem merülhetett a nyelv(járás)szigetek problematikája. A németség története viszont — amint azt az említett példák mutatják — szinte kínálta a nyelvszigetekkel való foglalkozást, amely különösen az 1920-as években vett nagyobb lendületet (vö. G. BERGMANN: Mundarten und Mundartforschung. Leipzig, 1964. 72). S hogy a német nyelvjáráskutatásban ezt régen fölismerték, s mi több, mindez nem csupán fölismerés maradt, hanem dialektológusnemzedékek által művelt szakterület lett, annak egyik ékes bizonyítéka WALTER KuHNnak már idézett, a nyelvszigetek vizsgálatának témakörében 1934-ben megjelent monográfiája. Könyvének előszavában többek között a következőket olvashatjuk: „Die Zahl der wissenschaftlichen Arbeiten über das Sprachinseldeutschtum mehrt sich in den letzten Jahren ausserordentlich. Eine Reihe von Instituten ist in der Herausgabe von Schriftenreihen und Zeitschriften tatig. Eine neue Forschergeneration meldet sich zu Worte und wáchst in neue, früher wenig beachtete Aufgabenkreise hinein. Alles Zeichen, dass die Sprachinselkunde ihre Kinderschuhe ausgetreten hat und sich zu einem vollgültigen Wissenschaftsgebiete zu entwickeln beginnt" (i. m. 5). A nyelvszigetek kutatásának az a föllendülése, amelyet KUHN említ, véleményem szerint a német dialektológia hagyományaival függ össze, hiszen a nyelvszigetek vizsgálatára már régóta nagy figyelmet fordítottak a német nyelvjáráskutatók. A német nyelvszigetek kutatásának sokszínűségét, gazdagságát KUHN nagy monográfiájának főbb fejezetcímei jelzésszerűen önmagukban is jól érzékeltetik. Ezek a következők: I. Die Aufgaben der Sprachinselforschung und ihre Stellung innerhalb der Wissenschaften (13—73); II. Geschichte der deutschen Sprachinselforschung (74—147); III. Gewinnung des Stoffes (148—201); IV. Sprachgrenz- und Herkunftsforschung (202—235); V. Formenwandlungen in der Sprachinsel (236—323); VI. Sprachinseltypen (324—386); és VII. Bedeutung der Sprachinselforschung (387—403). KUHN munkájában olyan gazdag eredményekről adhatott számot, hogy könyvének második fejezetét, a német nyelvszigetek kutatásának történetét hat korszakra bontva tekintette át. — Ami a nyelvsziget megnevezés politikai színezetét illeti, ezzel kapcsolatban igen találónak tartom HUTTERER fejtegetését, aki — KUHN véleményét is idézve — a következőket írja erről: „Die Bezeichnung (wie auch der Begriff) 'Sprachinsel' gehörí heute fest zu der Terminologie der Linguistik in der ganzen Welt, und