Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

dokumentumok nélkül is nagy biztonsággal meg lehetne állapítani." (Nyr. 91:459.) Magam sem mondhatok mást: a történeti források adatai és az általam elvégzett részletes nyelvi elemzés valóban azt mutatja — amint az előzőekben már jeleztem is —, hogy Piros első telepesei a Tisza középső folyásának területéről, elsősorban Tiszaderzs, Tiszanána és Tiszaroff községekből költöztek át. A pirosiak egy részének tudatában még ma is él az elődeiktől rájuk hagyományozott betelepülés emléke, hiszen kibocsátó nyelvjárásuknak Tiszaderzset és Tiszaroffot nevezték meg többen is. A falu alapításáról például BANCSI ANDRÁS 78 éves pirosi lakos a következőket mondta magnetofonszalagra 1987. szeptember 4-én: „Öregapámtulhallottam: Tiszaroff, Tisza-vidékrülkerültek ide Pirosra. Hát hogy mejik évbe pontosan, aszt nem tudom. De aszt monta az öregapám, aszt hallotta ő az öregapjátu: Tiszaroffrul jöttek ide. Mikor idejöttek, mindén piros vót, tiszta pipacs. Es asz monták: ez léssz a falunak a neve, Piros. Hát azóta — íty tudom — errül kapta a nevit, Piros, a pipacsrul. " Torontáltorda és Torontálvásárhely tájszólásának van néhány azonos sajátsága. Ezek a következők: — 1. Az á helyén eléggé gyakori a félhosszú á hang. — 2. Erős fokú a labiális ö-zés. — 3. Az /, r, j nyújtó hatása jelentős mértékű. — 4. A köznyelvi -hoz, -hez, -höz helyén a kétalakú -hon, -hön határozórag használatos. Vannak azonban olyan nyelvjárási jelenségek is, amelyek csak az egyik település tájszólására jellemzőek. Ilyen sajátosságok a torontáltordai nyelvjárásban a következők: — 1. A palatális ny-ezés viszonylag gyakori. — 2. Az / elég gyakran kiesik. — 3. Élnek a mondi, monditok, mondik típusú igealakok. — 4. Előfordulnak a taníjja-íé\t igeformák. — A torontálvásárhelyi nyelvjárásnak a tordaitól eltérő vonásai a következők: — 1. Az ó, ő, é helyén záródó típusú kettőshangzók használatosak. — 2. Az abszolút szóvégi zöngétlenülés jelentős mértékű. — 3. Az / kiesése viszonylag ritka. — 4. A zárt z-zés valamelyest gyakoribb, mint Torontáltordán. A torontáltordai nyelvjárás sajátságai lényegében azonosak a Szeged vidéki nyelvjárástípus jellemző vonásaival, ezért IMRE SAMU indokoltan sorolta a község tájszólását ebbe a típusba (vö. MMNyjR. 343). Torontáltorda nyelvinyelvjárási alapon tehát kétségtelenül szegedi és Szeged környéki kirajzásnak tekinthető. Ezt a megállapítást a történeti források és a különböző helytörténeti kutatások eredményei is hitelt érdemlően alátámasztják. Torontáltorda megalapításában fontos szerepe volt a szegedi dohánykertészeknek, az ún. gányóknak. Torda lakóit munkájában FÉNYES ELEK híres dohánytermesztőknek nevezi (Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 211). BÁLINT SÁNDOR nagy monográfiájában a következőket találjuk a község