Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget

A kutatópont Az é-ző Az ö-ző Az ö-zés megnevezése esetek száma esetek száma részesedési aránya % Dévaványa 142 1 0,69 Gáborján 122 0 0,00 Fúrta 181 0 0,00 Ártánd 133 0 0,00 Öcsöd 118 0 0,00 Endrőd 86 0 0,00 Köröstarcsa 83 0 0,00 Doboz 115 0 0,00 Orosháza 94 29 23,57 Okány 121 1 0,81 Biharugra 167 0 0,00 Földeák 1 121 99,18 Csanádpalota 86 3 3,37 Kunágota 112 12 9,67 Újkígyós 1 122 99,18 A fenti számadatokban nem foglaltatnak benne azok a szavak, amelyek az é-zés vagy az ö-zés tekintetében mindegyik kutatóponton azonosak (pl. 650. hernyó; 952. szecska; 1059. deszka stb., illetőleg 102. szöllő; 191. törek; 948. gödör stb.). A differenciáltságot mutató szóalakok é-ző vagy ö-ző megoldását (pl. a8. atlaszlapon: M-19, P-17, N-l, N-2, N-4, N-5, N-6, N-9, N-10: szem; P-16: szem, szem; P-18: szem, szem; N-3: szem, szem; N-7: szem, szem; N-8, N-ll: szöm; a 620. térképlapon: M-19, P-17, N-4: menyét; N-l: mennyét, menyét; N-5, N-7: menyét; N-8, N-ll: monyét; N-10: ménétke, ménétke, < menyét>; stb.) természetesen egytől egyig számításba vettem. Az illabiális é-ző kutatópontokra, vagyis Dévaványa, Gáborján, Fúrta, Ártánd, Öcsöd, Endrőd, Köröstarcsa, Doboz, Okány, Biharugra, Csanádpalota és Kunágota nyelvjárására az jellemző, hogy bizonyos szavakban akkor is é-zés jelentkezik bennük, amikor a köznyelvben és más nyelvjárásokban a szóban forgó esetekben csak ö fordulhat elő (pl. a 619. atlaszlapon: P-17, N-4: géríny; N-l: gérij géríny, göríny; a 765. térképlapon: M-19: mégé, mégé

1

; P-16: megé, megé; P-17, N-2, N-4: mégé

1

; P-18: megéi, megé; N-l: mégé

1

, mögé; N-3: megé; N-6, N-10: mégé; N-7: még

e

é; N-9: mégé, [mögé]; de: N-5, N-8, N-ll: mögé). Ugyanezen faluk nyelvjárásában többnyire illabiális é-s megoldást találunk mindazon esetben, amikor a köznyelvben ugyanannak a lexémának e-ző és ö-ző