Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

iféilbe; stb.) Az / és r kiesése — amint ezt a példák többsége mutatja (pl. vőgy, ződ; háromszó, mikó; stb.) — általában pótlónyúlással jár. e) A hasonulásos jelenségek közül a szóbelseji dl, dn, rl és rs hangkapcsolatok hosszú U-t, nn-t vagy ss-t eredményező hasonulása fordul elő a vizsgált kutatópontokon. Ezeknek adatait az alábbi táblázat foglalja magában: A kutatópont megnevezése dl: 11 dn: nn rl.ll rs: ss Tarnabod 0 1 5 2 Erk 0 1 4 1 Tóalmás 1 1 4 0 Jászjákóhalma 1 1 4 2 Jászladány 1 1 6 0 Gomba 0 1 4 0 Tápiószentmárton 1 1 5 0 Tápiógyörgye 0 1 4 0 Cegléd 0 1 3 0 Tiszabábolna 0 0 4 2 Tiszacsege 0 0 6 0 Pély 1 1 5 2 Sarud 0 1 5 2 Nagyiván ü 1 5 0 Nagykörű 0 1 5 0 Abádszalók 0 0 4 0 Kenderes 0 0 3 0 Szerep 1 0 3 0 Balmazújváros 0 0 2 ü Hajdúszovát 0 0 2 0 Amint a fenti táblázatból kiderül, a szóban forgó hangkapcsolatok hasonulásában az egyes kutatópontok között lényeges eltérések nincsenek, legföljebb az rajzolódik ki valamelyest határozottabban, hogy a hasonulásos szóalakok száma — főképpen az rl: 11 megfelelés esetében — a közép-tiszántúli és a hajdú-bihari kutatóponton kisebb, mint a Tisza vonalától nyugatra eső települések többségének nyelvjárásában. Ez jól megmutatkozik pl. a 199. atlaszlapon: J-14: pállá°s, pallás, padlás; J-16, J-17: pallás, [padlás]; J-19: pallás; M-13: pad, <pallás>, <padlás >; M-20: pad, pallás, [padlás]; a 24. lapon: J-ll, J-16, J-17, M-7, M-ll, M-13, M-16, M-17, M-18, M-20, P-ll:pallag; J-12:pallag, [parlag], <parlak>;