Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

A kutatópont megnevezése A hosszú magánhangzók száma A félhosszú magánhangzók száma Tarnabod 3 1 Erk 0 1 Tóalmás 4 1 Jászjákóhalma 3 1 Jászladány 6 1 Gomba 0 0 Tápiószentmárton 2 3 Tápiógyörgye 1 2 Cegléd 1 2 Tiszabábolna 3 21 Tiszacsege 10 108 Pély 7 13 Sarud 6 12 Nagyiván 6 39 Nagykörű 7 57 Abádszalók 1 21 Kenderes 3 82 Szerep 56 117 Balmazújváros 106 149 Hajdúszovát 7 119 A fenti adatok azt mutatják, hogy erre a jelenségre — Gomba nyelvjárásának kivételével — mindegyik kutatóponton van példa, igaz, hogy ezeknek száma nagyon nagy szórást mutat, hiszen a kapott számértékek 1 és 255 között mozognak. Az viszont egyértelműen kirajzolódik, hogy a vizsgált kutatópontok többségében a félhosszúak jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a hosszúak (pl. a 97. térképlapon: M-ll, M-18: szilva, szilva; M-16, M-20, P-13: szilva; P-ll: szilva; a 318. atlaszlapon: M-13, P-ll: pej; M-20: pej; a 626. térképlapon: M-ll, M-20: szarka; M-14: szarka, szarka, < csörgőszarka >; M-15: szarka, szarka; és P-ll: szarka; stb.). Az /, r és j nyújtó hatásának számadataiból az is kiderül, hogy ez a sajátság nagyjából a Tiszától nyugatra kisszámú példában jelentkezik, a Tisza folyásától, mégpedig a Nagykörű—Tiszacsege vonaltól keletre pedig — némiképpen Abádszalók és Nagyiván nyelvjárásának kivételével — gyakori jelenségként él. Föltűnő, hogy az /, r és / nyújtó hatása a tiszabábolnai tájszólásban sokkal gyengébb mértékű, mint a közeli Tiszacsege népnyelvében. Annak oka, hogy ez