Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

M-13, M-14, M-16: gyükére; J-24, M-18: gyükére, gyökere; M-7: gyükeri; M-15: gyükére, < gyökere >; a 780. atlaszlapon: J-12: gyüvök, gyövök; J-14, J-16, J-18, J-19, J-20, J-24: gyüvök; stb.). Az ö:ü megfeleléssel ellentétben az ő:ű(ü) szembenállás meglehetősen gyakori, és területileg is viszonylag jól elkülöníthető, ugyanis a Nagykörű—Abádszalók—Tiszacsege vonaltól keletre — a nyelvjárássziget helyzetű Nagyiván kivételével — mindegyik kutatóponton elég nagy számban és nagyjából hasonló gyakorisággal fordul elő. A Tisza folyásától nyugatra csak Jászladány és Pély tájszólásában találunk több példát az ő:ű(ü) megfelelésre (pl. a 235. atlaszlapon: J-16, J-17, M-13, M-16, M-20, P-ll: csű; az 1149. térképlapon: J-17, M-ll, M-13, M-16, M-20: bűre; J-24: bőre, <bűre>; M-17: bűre, böüre; M-18, P-ll: bűre, bűre; P-13: bűre, bűre; stb.). A zárt z'-ző szóalakok számának és kutatópontonkénti megoszlásának elemzése érdekes módon ugyanazt a képet mutatja, mint az ő:ű(ü) megfelelés vizsgálatáé: a Tisza középső folyásától keletre, a közép-tiszántúli és a hajdú-bihari nyelvjárástípushoz tartozó kutatópontokon — itt is Nagyiván tájszólásának kivételével — erős fokú z'-zést tapasztalunk, a Tisza vonalától nyugatra viszont csupán Jászladány és Pély népnyelve erősen z'-ző. A többi palócos-jászos nyelvjárású kutatóponton, valamint a Duna—Tisza közén (Cegléd és Gomba népnyelvében) közepes vagy gyenge mértékű zárt z'-zést találunk. Nagyiván nyelvjárásának a környező tájszólásokétól eltérő, gyenge fokú z'-zése a község nyelvjárássziget voltával, tehát településtörténeti okkal magyarázható. De vajon mivel függ össze Tiszabábolna föltűnően gyenge mértékű zárt z'-zése? Ez azért is különösen szembeszökő, mert a közeli Tiszacsege táj szólása erősen z'-ző. Elképzelhetőnek látszik, hogy ennek oka valamilyen településtörténeti mozzanatban rejlik, vagy még inkább az a valószínű, hogy Tiszabábolna környékén húzódik az z'-zés határa, hiszen a tőle északra eső kutatópontok nyelvjárására is gyenge zárt z'-zés jellemző (1. erre az z'-zés gyakoriságát szemléltető térképet: MMNyjR. 120). Lássunk néhány példát a zárt z'-zésre a vizsgált kutatópontokról! A 362. térképlapon a következő adatokat találjuk: J-ll, J-17, M-ll, M-13, M-14, M-16, M-20: kukoríkol; J-14: kukuríkul, kukuríkol; J-16, J-19: kukuríkol; M-15: kukoríkol, kukorékol; P-ll: kukoríkol; a 711. atlaszlapon pedig a következő zárt z'-ző formák szerepelnek: J-12: egíssígés, <egésségés>; J-14, J-16, J-17, J-18, J-20, M-ll, M-13, M-16, M-18, M-20, P-ll, P-13: egíssígés; J-19: egíssígés, egíssígés, egésségés; M-17: egíssígés, égésségés; stb. Az é:i megfelelés nagyon ritkán fordul elő (pl. a 72. térképlapon: J-ll: spenót, <spinót>; J-12: spinót, spenót, spenót; M-7: spénout, <spinqut>; M-14: pénót, spenót, <spinót>; az 1030. atlaszlapon: J-19: kényeret, kinyéret; stb.). Területi megoszlást tapasztalunk viszont a több példával szereplő e:é megfelelés esetében (pl. a 404. térképlapon: J-14, J-19: befőtt; J-16: befőzött,