Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

A labiális-illabiális megfelelések közül először az illabiális é-zés és a labiális ö-zés eseteit összesítettem, és a kapott számértékeket az alábbi táblázatban foglaltam Össze: A kutatópont Az e-ző esetek Az ö-ző esetek Az ö-zés megnevezése száma száma részesedési aránya % Tarnabod 125 6 4,58 Erk 93 7 7,00 Tóalmás 127 25 16,44 Jászjákóhalma 135 8 5,59 Jászladány 137 4 2,83 Gomba 80 19 19,19 Tápiószentmárton 109 21 16,15 Tápiógyörgye 87 13 13,00 Cegléd 80 22 21,56 Tiszabábolna 115 1 0,86 Tiszacsege 144 1 0,68 Pély 134 4 2,89 Sarud 134 5 3,59 Nagyiván 134 2 1,47 Nagykörű 125 4 3,10 Abádszalók 90 0 0,00 Kenderes 97 0 0,00 Szerep 135 0 0,00 Balmazújváros 99 0 0,00 Hajdúszovát 97 0 0,00 A labiális ö-zés — amint ez a táblázatban levő részesedési arányokból jól látható — a vizsgált kutatópontokon általában kismértékű, sőt néhány településen egyetlenegy adat sincs rá. Viszonylag gyakoribb az ö előfordulása a Tóalmás — Tápiógyörgye vonaltól délre (itt a részesedési értékek 10% fölött vannak), legkisebb mértékű a Tiszabábolna—Abádszalók—Kenderes határolta területtől keletre, délkeletre (itt a részesedési arányok 0 és 2% között mozognak), a két határvonal közötti közbülső kutatópontokon (Jászladány, Jászjákóhalma, Erk, Tarnabod, Pély és Sarud nyelvjárásában) viszont 2 és 7% között van a labiális ö-zés részesedési értéke. Fölvetődik a kérdés, hogy az említett részesedési arányok mögött milyen konk-