Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget
meggy; P-13: meggy, meggy, <méGGy>; a 380. atlaszlapon: P-ll: UhéG, liheg, liheg; stb.). Erre a típusra, mégpedig legtöbbször a zárt e és nyílt e közötti átmeneti hangváltozatokra (e és e formában), Balmazújváros anyagában 14, Hajdúszovát nyelvjárásában pedig 8 példát találtam. B) A magánhangzók hangszínbeli sajátosságai közül azokkal az esetekkel, amelyek szórványosan fordulnak elő és nem mutatnak a vizsgált kutatópontok között jól megfogható különbségeket, nem foglalkozom. Megszámláltam viszont és kutatópontonként összesítettem az olyan hangszínbeli eltéréseket, amelyek nem csupán egy-két szóban figyelhetők meg, hanem viszonylag gyakoriak, vagy ha nem is nagy a számuk, de valamilyen (pl. nyelvjárástani, településtörténeti stb.) szempontból jelentőségük lehet. Mindenekelőtt hasznosnak látszik a köznyelvi a helyén jelentkező illabiális á-zás, valamint az á helyén föllépő változatok (pl. á, a, ó stb.) vizsgálata. Lássuk először az illabiális á-zás előfordulását! A húsz kutatópont közül három település nyelvjárásában találunk példákat az illabiális á-zásra, amelynek eseteihez számítottam az á-kon kívül az illabiális á kissé zártabb változatát (a) is. Ez a változat a vizsgált kutatópontokon általában elenyészően csekély számban fordul elő. Az illabiális á-zás eseteit és az ellenpéldaként álló labiális a-kat is megszámlálva, a kapott adatokat az alábbi táblázatban összesítettem: A kutatópont Az illabiális A labiális A labiális a-k megnevezése ű-k száma ö-k száma részesedési aránya % Tóalmás 618 2 0,32 Tápiószentmárton 616 4 0,64 Tápiógyörgye 297 0 0,00 A fenti összesítésből több tanulság is levonható. Mindenekelőtt jól kitűnik belőle, hogy az illabiális á-zás, ahol megvan, szilárdan tartja magát, hiszen a vele szemben álló labiális a-zás gyakorisága 1 százalék alatt marad, sőt Tápiógyörgye nyelvjárásában egyetlenegy adat sincs a labiális a előfordulására. Az is kiviláglik a táblázatból, ha az illabiális á-zó kutatópontok földrajzi elhelyezkedését vesszük figyelembe, hogy a palócos-jászos á-zás határa Ceglédtől északra húzódik, mégpedig Tápiószentmárton és Tápiógyörgye községek nyelvjárásánál, hiszen ezeket nyugatról, délnyugatról, valamint keletről, északkeletről egyaránt olyan falvak (pl. Gomba, Jászladány, Nagykörű, Pély stb.) veszik körül, amelyek tájszólásában nyoma sincs az illabiális á-zásnak. Itt említem meg,