Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

A kutatás hazai előzményei - 2. A nyelvjárasszigetek kutatásának áttekintése a kezdetektől napjainkig

időkben keletkezett nyelvjárasszigetek — amint ugyancsak BENKŐ írja egy másik tanulmányában (Nyr. 91: 458) — tárgyunk szempontjából legtöbbnyire kevésbé érdekesek két okból. Egyrészt azért, mert a település tényét, idejét, kiindulási helyét stb. az esetek túlnyomó többségében nem szükséges nyelvi alapon külön is meghatároznunk, hiszen ezt történeti forrásokból is ismerjük, sőt még a népi tudat, hagyomány is elevenen él az átköltözésről. Másrészt nyelvi anyaguk szinte magáért beszél, úgynevezett anyanyelvjárásuknak, tehát településük kiindulási helyének megállapítása különösebb elemző munkát nem kíván. Ilyenek általában a múlt században települt nyelvjárasszigetek.. ..XVIII. századi településeink körül már kissé más, differenciáltabb a helyzet. Érdekes, hogy ezek egy részében az áttelepülésnek, a származásnak a népi tudata már teljesen elhomályosult, sőt írásbeli, történeti dokumentumok sem mindig állnak e vonatkozásban rendelkezésünkre. Az ekkor települt nyelvjárasszigetek összehasonlító nyelvjárástani vizsgálatára tehát település- és népiségtörténeti szempontból legtöbbnyire szükség van: vagy a történeti dokumentumokból is többé-kevésbé kideríthető tények ellenőrzése, megerősítése, finomítása végett, vagy teljesen új, illetőleg máshonnan már nem kideríthető népmozgalmi tények megismerésére." A vizsgálatra kiválasztott nyelvjárasszigetek mindegyike — egy-két, a XIX. század első felében települt község kivételével — a XVIII. században keletkezett. Nagy részüket a nagyatlasz módszertani kísérőkötetében talált jelzések alapján jelöltem ki (vö. MNyAElm. 263—302), kisebb hányaduk nyelvjárássziget voltára pedig kutatásaim során derült fény. 2. A nyelvjárasszigetek kutatásának áttekintése a kezdetektől napjainkig Sajátos módon a hazánkban lévő német nyelvszigetek vizsgálatára előbb ráterelődött a kutatók figyelme, mint akár a magyar nyelvi közegben kialakult nyelvjárásszigetekre, akár a szomszédos országok területén fekvő, idegen nyelvi környezetbe került magyar nyelvszigetekre. Az 1920-as évekre a magyar nyelvterületen található német nyelvjárások kutatásának eléggé jelentős hagyománya bontakozott ki (vö. pl. SCHWARTZ ELEMÉR: Bevezetés a hazai német nyelvjáráskutatásba. Bp., 1923.; a kérdés részletes összefoglalására, eredményeinek és feladatainak áttekintésére vö. CLAUS JÜRGEN HUTTERER: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Berlin, 1960.; a későbbiekre pl. 1. KARL MANHERZ: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn. Bp., 1977.12—17.; stb.). SCHMIDT HENRIK, aki maga is foglalkozott