Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

A kutatópont Az /y-ezés A ry-zés A gy-zés Az rcy-ezés megnevezése száma száma száma száma Becske 5 4 8 13 Mátraszőlős 21 9 11 12 Ecseg 8 5 6 13 Erdőtarcsa 2 6 9 8 Gyöngyöspata 11 7 10 10 Hort 8 7 9 10 Bodony 5 8 5 9 Abasár 4 5 5 8 Bátor 6 8 6 9 Verpelét 10 8 9 10 Hévízgyörk 16 11 11 14 Jászfényszaru 3 6 5 8 Tószeg 1 4 2 8 Vezseny 0 0 2 7 Tiszakécske 0 ü 0 3 Alpár 0 0 2 10 Csépa 0 2 0 3 Sövényháza 0 0 0 5 Szegvár 0 0 2 11 Kiskundorozsma 0 1 2 6 Algyő 0 0 0 9 Tiszasziget 0 0 0 3 A fenti táblázatból az derül ki, hogy a palatális /y-ezés (egy-két szóalakban /'-ezés) — Tószeg kivételével, ahol egy adat van rá — a palócföldi és jászsági kutatópontokon jelentkezik, ugyanitt a legerősebb a palatális íy-zés és gy-zés, ezenkívül azonban szórványosan előfordul mindkét jelenség a Tisza menti palócosjászos nyelvjárásszigeteken is, az «y-ezésre viszont — jól megragadható területi külpnbség nélkül — mindegyik kutatóponton van adat, például a 108. atlaszlapon: J-l,

1 J-4: ribizl'i, ribizli; J-2J-7, J-9, J-13: ribizlyi; J-3, J-8: ribizli, ribizlyi; a 978. térképlapon: J-l: tetyű, [tető]; J-2, J-3, J-4, J-5, J-6, J-7, J-8, J-9, J-10, J-13, J-15, J-22: tetyű; K-4: tetyű, tetű; a 30. atlaszlapon: J-l, J-2, J-4, J-7, J-9, J-10: gyinnye; J-3, J-6, J-13: gyinnye, [dinnye]; J-5: gyinnye, <ginnye>; J-8: gyinnye, dinnye; J-15, K-ll: dinnye, (gyinnye); a 377. térképlapon: J-2: vonít, <vonyít>; J-10: vonyít, vonít; J-22, K-12: vonyít; J-23: vonyíkol; K-ll: vonyíkol, vonyít; stb. A Tisza menti nyelvjárasszigetek esetében joggal gondolhatunk arra, hogy a