Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

pontok legmarkánsabb vonásai közé. Az illabiális ű-zás vizsgálata során az ellenpéldaként álló labiális a-kat is megszámláltam, és a kapott számszerű adatokat az alábbi táblázatban összesítettem: A kutatópont Az illabiális A labiális A labiális ű-k megnevezése á-k száma á-k száma részesedési aránya Becske 308 0 0,0 Mátraszőlős 597 0 0,0 Ecseg 296 0 0,0 Erdőtarcsa 374 4 1,05 Gyöngyöspata 4 701 99,43 Hort 764 24 3,04 Bodony 0 290 100,0 Abasár 289 2 0,68 Bátor 290 0 0,0 Verpelét 3 581 99,48 Hévízgyörk 627 2 0,31 Jászfényszaru 341 8 2,29 Tószeg 559 10 1,75 Vezseny 0 543 100,0 Tiszakécske 1 302 99,66 Alpár 422 346 45,05 Csépa 148 287 65,97 Sövényháza 0 322 100,0 Szegvár 0 614 100,0 Kiskundorozsma 626 838 57,24 Algyő 0 737 100,0 Tiszasziget 0 344 100,0 A fenti számadatok világosan mutatják, hogy az á a köznyelvi hatás ellenére is milyen szilárdan tartja magát a palóc nyelvjárásterületen, sőt még a jászsági Jászfényszaru és a Jászsághoz közeli Tószeg tájszólásában is, például a 12. térképlapon: J-l, J-2, J-3, J-4, J-6, J-9, J-13, J-15: rozsda; J-8: rozsda, rozsda; J-22: rozsda, <rozsdá>; K-4: rozsda, (rozsda); K-ll: rozsda, rozsda, rozsda; de: J-5, J-7, J-10, J-23, K-2, K-3, K-8, K-9, K-13: rozsda; K-12: rézsda, rozsda; stb. Feltűnő viszont, hogy a palóc nyelvjárásterületen levő Gyöngyöspatán rendkívül csekély az á-t mutató szavak száma (pl. 2. tisztábúza; 190. <pelyva >). Ez