Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Kronológia 1896. október 29—1912 június
Kijelenti, amíg elnök lesz, a kérvényeknél nem ismeri el az ellenindítványozás jogát.) november 21. Kabos Ferenc képviselőházi alelnök lemondásának bejelentése. november 22. Jankovich Bélát a képviselőház egyik alelnökévé választják. 1912 január 19. Justh bejelenti, hogy az obstrukciót addig folytatják, amíg a kormány visszavonja véderőjavaslatát. január 30. és február 12. Közös Justh-párti és szociáldemokrata tüntetések a fővárosban az általános választójog érdekében. február 28. Návay Lajos házelnök sikertelen kísérletet tesz az obstrukció letörésére. (Nem bocsájtja szavazásra a betegségük miatt szabadságot kérő képviselők kérvényeit.) március 2. Függetlenségi párti képviselők összetörik a képviselőházban a házelnöki tribün korlátait. március 7. Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását, mivel az ellenzékkel kötendő kompromisszum feltételeit nem tudta elfogadtatni a királylyal. (Az Andrássy és Apponyi által jóváhagyott „rezolúció" szerint a király nem hívhat be póttartalékosokat a képviselőház által meg nem szavazott újoncok pótlására.) március 30. A király ismét Khuen-Héderváry Károly grófot nevezi ki miniszterelnökké; A kormány összetétele változatlan. április 17. Khuen-Héderváry Károly gr. és kormánya újból benyújtja lemondását. (A rezolúció nélkül már nem tud támogatást szerezni.) április 22. A király Lukács Lászlót nevezi ki miniszterelnökké. A kormány tagjai: belügy: Lukács László miniszterelnök; pénzügy: Teleszky János; kereskedelemügy: Beöthy László; földművelésügy: Serényi Béla gr.; vallás- és közoktatásügy: Zichy János gr. (1913. február 26-tól Jankovich Béla); igazságügy: Székely Ferenc (1913. január 4-től Balogh Jenő); honvédelem: Hazai Samu; horvát-szlavón-dalmát miniszter: Josipovich Géza; a király személye körüli miniszter: Lukács László miniszterelnök. május 21. Návay Lajos képviselőházi elnök lemondása. (A házszabályok betartásával lehetetlennek látszik a véderőtörvény megszavaztatása. Návay — ígéretének megfelelően— nem hajlandó az obstrukció erőszakos letörésére. A munkapárt jó része is már Tiszát követeli az elnöki székbe.) május 22. Gr. Tisza Istvánt a képviselőház elnökévé választják. május 23. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai tömegsztrájkot és tüntető felvonulást hirdet e napra Tisza István házelnöksége miatt. (Vérvörös csütörtök.) június 4. Tisza István gr. házelnök a munkapárti többséggel letöri a képviselőházi obstrukciót (az ellenzéki képviselőknek nem adja meg a szót), és megszavaztatja a véderőtörvényt. A tiltakozó képviselőket rendőrök távolítják el a képviselőházból. — Ellenzéki intéző bizottság alakul. június 5. Tisza István gr. házelnök rendőri segédlet igénybevételével megszavaztatja a képviselőházban a közös hadsereg és a büntető törvénykönyvre vonatkozó javaslatokat. június 7. Kovács Gyula pártonkívüli függetlenségi képviselő merényletet kísérel meg az elnöklő Tisza ellen, de a golyók célt tévesztenek. június 4—8. A kormány rendőri és katonai erőket összpontosít Budapesten a tiltakozások megakadályozására.
