Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Kronológia 1896. október 29—1912 június

február 18. Bánffy Dezső br. miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását. (Mivel nem tudta elfogadtatni a költségvetést, a kormány tevékenysége lehetetlenné vált.) február 20. A király fölmenti Bánffy Dezső br. miniszterelnököt; miniszterelnökké Széli Kálmánt nevezi ki. február 26. Széli Kálmán miniszterelnök megegyezik az ellenzékkel, és megalakítja kormányát. Miniszterek: belügy: Széli Kálmán miniszterelnök; pénzügy: Lukács László; kereskedelemügy: Hegedűs Sándor (1902. március 4-től Horánszky Nándor, 1902. május 5-től Láng Lajos); földművelésügy: Darányi Ignác, vallás- és közoktatásügy: Wlassics Gyula; igazságügy: Plósz Sándor; honvédelem: Fejérváry Géza br.; horvátszlavón-dalmát miniszter: Cseh Ervin; a király személye körüli miniszter: Széchényi Manó gr. (1900. március 7-től Széli Kálmán, 1900. március 29-től Széchényi Gyula gr.) március 2. A Nemzeti Párt egyesül a Szabadelvű Párttal, kijelentvén, hogy Bánffy Dezső megbuktatásával megszűnt az ellentét közöttük. szeptember 21. A király szentesíti az 1899: XXX. törvénycikket. (A gazdasági kiegyezés 1907. december 31-ig érvényes; a törvény tartalmazza az ún. Széli-formulát: „Az önálló vámterület jogállapota állott elő".) 1900 április 16. Megalakul a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Mezőfi Vilmos vezetésével. augusztus 20. A Vázsonyi Vilmos-féle községi Demokrata Párt országos párttá szerveződik, Polgári Demokrata Párt néven. (Programja: választójogi reform, a virilizmus eltörlése, progresszív adózás, önálló vámterület, a monopóliumok, kartellek és hitbizományok megszüntetése.) 1901 augusztus 1. A király szentesíti az 1901: XXIV. törvénycikket. (Meghatározza, hogy milyen állás összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel. A kormánnyal üzleti kapcsolatban álló vállalatok, vállalkozások vezetői nem vállalhatnak képviselőséget.) október 2—9. Országgyűlési képviselőválasztások Magyarországon. (A Szabadelvű Párt 279, a Függetlenségi Kossuth Párt 75, a Néppárt 25, a nemzetiségek 16, a függetlenségi UgronPárt 11 mandátumot szerez; 7 képviselő párton kívüli.) december 17. Návay Lajost megválasztják Csanád vármegye alispánjának. 1902 október 8. Átadják az új országházat, Steindl Imre alkotását. december 31. Magyarország és Ausztria új gazdasági kiegyezést köt. (Jelentősen emeli mind az ipari, mind a mezőgazdasági vámtételeket. Széli—Koerber-paktum.) 1903 január 24. Fejérváry Géza br. honvédelmi miniszter a képviselőházban újonclétszám-emelési törvényjavaslatot terjeszt be. (A javaslat lehetővé tenné 20 000 póttartalékos behívását tényleges szolgálatra.)