Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája
erővel fog kitörni, mihelyt a földosztás konkrétabb alakot fog ölteni" — írta Petrovics György kormánybiztoshoz címzett levelében. 87 Védelmet és karhatalmat kért a községbe, nem maga, hanem anyja, nővére és annak gyermekei miatt. Hivatkozott Urbanics főszolgabíró földeáki megverésére is. „Egyénileg már leszámoltam a jövővel és most már semmi más óhajom nincsen, mint valahogy átússzam ezeket a nehéz időket, hogy azután mint valami hajótörött, egzisztenciám roncsaiból új hajlékot és új otthont keressek" — írta ugyanott. Január 30-án a forradalmi elemek utcai harcok árán elűzték a csendőröket Makóról, Návay Lajos földeáki kastélya is védelem nélkül maradt. Bátyja erélyes hangú levélben kérte, hogy az egész családdal költözzék fel Budapestre. Barátai is gyakran tanácsolták, hogy legalább Kiszomborra, vagy Aradra költözzön, ő azonban nem hallgatott a tanácsokra és fatális elhatározással otthon maradt. Valójában a Tanácsköztársaság idején sem került sor személye elleni támadásra, noha a kastély kertje mellett elhaladó proletárok Öklükkel fenyegették meg, ha a parkban séltálni látták. 88 1919. április 23-án ellenforradalmi elemek, a túlhajtott rekvirálások miatt elégedetlen makóiak tüntetése során meggyilkolták Vásárhelyi Kálmánt, a hadügyi népbiztos politikai megbízottját. A tettesek felkutatására a budapesti Vörös Őrség egysége érkezett Makóra. A nyomozásra nem sok idő maradt, hiszen az antant egységek makói bevonulása már csak órák kérdése volt. A kiürítéskor a gyanúsítottakon kívül túszokat is vittek magukkal, akiket az útjukba eső helységek direktóriumai jelöltek ki. Földeákról Návay Lajos, Návay Iván és Korchmáros Imre földbirtokosokat vitették el. A direktórium eredetileg Návay Tamást, Lajos bátyját szemelte ki, aki azonban a Tanácsköztársaság idején állandóan Budapesten tartózkodott. így került a túszok közé a púpos, félig-meddig nyomorék Návay Iván. A Vásárhelyi Kálmán meggyilkolásával gyanúsítottakat a Hódmezővásárhely vasútállomáson már ki is végezték, majd Szentes—Csongrád vonalon Kiskunfélegyházára kanyarodott a különvonat. Itt április 29-én teljesedett be a Návayak sorsa. Kiss Béla szentesi főjegyzővel együtt szólították ki őket a vagonból, majd egy vésztörvényszéknek sem nevezhető kihallgatás után valamennyiüket kivégezték. A Návay Lajos személyéhez fűződő események láncolata itt sem szakadt meg. Még egy posztumusz miniszterelnök-jelöltséget is tartogatott számára a sors. Az Arad környéki földbirtokosok a francia katonaság védelme alatt, de Lobit tábornok tanácsára „ellenkormány" létrehozásáról döntöttek. Rövid tanácstalanság után a miniszterelnöki posztra Návay Lajos személyében egyeztek meg. Ezzel a Csanád megyei földbirtokosok (Purgly, Vásárhelyi, Eckhardt) is egyetértettek. 89 A felkérő küldöttség május 4-én érkezett autóval Földeákra, majd értesülvén Návay Lajos haláláról, még ugyanazon a napon visszatért Aradra. Ezután került előtérbe gróf Károlyi Gyula személye, akinek elnökletével meg is alakult az aradi ellenforradalmi kormány. A francia előnyomulás elmaradása miatt azonban nem tudtak érdemi hatáskörre szert tenni. Ez csak a saját fegyveres erővel rendelkező Horthynak sikerült. Návay Lajos holttestét 1919 szeptemberében exhumálták a kiskunfélegyházi sírból és szállították a földeáki családi sírboltba.
