Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912
Az ellenzék ma délelőtt tanácskozott a miniszterelnök válasza felett, melyet még tegnap kézbesítettek Kossuthnak és rövid eszmecsere után az ellenzék — mint ultimátumot — visszautasította a miniszterelnök válaszát, a végső harc mellett döntött. Az ellenzék magatartása nagyon kapóra jött Tiszának, aki már a mai ülés végén beterjesztette azt az indítványt, amely a házszabályok 203. par.-ra való utalással a párhuzamos (egy napon két ülés) ülések behozatalára vonatkozik. Az indítvány bejelentése felett volt egy kis harci lárma (mely alatt azonban az ellenzék ismét gyengének és erélytelennek bizonyult). Végre az indítvány feletti szavazás házszabályszerűen a holnapi (június 4.) ülés napirendjének utolsó pontjaként lett kitűzve. Nem a „párhuzamos ülések" tartása a lényege a Szepesházy képviselő által előterjesztett indítványnak, hanem az, hogy ebben az indítványban az is foglaltatik, miszerint a ház kimondja, hogy a kitűzendő ülések egész idejét a napirend tárgyalására kívánja fordítani. Az indítvány ezen részének világos célzata (és ezt az ellenzék vagy nem vette észre, vagy pedig észrevenni nem akarta) az, hogy Tisza a ház ezen határozatára támaszkodva valószínűleg meg fogja ezentúl tagadni a napirend tárgyalásait gátló zárt üléseket, nem fogja megengedni a házszabályokhoz való felszólalásokat sem, egyszóval forszírozni fogja a folytonos tárgyalásokat. Ebben már körvonalazva láthatjuk a készülődő erőszak mikéntjének a képét, mivel Tisza ezen felfogása tényleg már házszabályellenes, illetve módot nyújt az ellenzéknek arra, hogy a házszabályok sérelme címén az elnök ellen „vad jeleneteket" provokáljon. Ezek a „vad jelenetek" Tisza programjához tartoznak, mert kétségtelen, hogy ezekkel szemben ő is a fokozott erőszak fegyvereihez fog nyúlni, akár azáltal, hogy az ellenzéki zajjal nem törődve a vitát tovább vezeti, illetve a javaslat forma szerinti letárgyalását befejezi, akár pedig azáltal, hogy utalva a már végképp felborult helyzetre a javaslat „en Block" való elfogadtatásával rövidesen véget vet az egész komédiának. Nem vagyok Tisza terveibe beavattatva, így nem is bocsátkozhatom messzemenő kombinációkba, azt azonban érzem, hogy a szituáció immár forrópontjáhozjutott, s hogy a mai indítvány bejelentése egy többé fenn nem tartható gyors megoldásnak a kiindulási pontját jelenti. A közeli napok mindenesetre érdekes és izgalmas eseményekkel lesznek telítettek, főleg, ha tekintetbe vesszük, miszerint általában rebesgetik, hogy az utca újabb mozgalma várható, mégpedig sokkal nagyobb arányokban, mint május 23-án. [...] Június 4. Ami előrelátható volt, megtörtént. A mai ülés nagy és általános zajában Tisza végrehajtotta az erőszakot. Rövid tíz perc alatt kijelentette, hogy a többség a véderőjavaslatot általánosságban, részleteiben és harmadik olvasásban is elfogadta. Egyben kitűzte a következő ülést ma du. 4 órára, amelynek napirendjére a honvédelmi törvényjavaslatot tűzte ki. Ami ennek a nevezetes ülésnek az előzményeit illeti, úgy már tegnap is látható volt, hogy az „erőszak" küszöbén már átléptünk, s hogy rövid időn belül el kell dőlnie annak, hogy sikerül-e a többség akaratát érvényre juttatni. Mindazonáltal ma reggel még éppenséggel nem volt bizonyos, hogy a végső erőszakra már ma sor kerül, hisz az ellenzék tegnap is oly gyengének mutatkozott, hogy már
