Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája
Természetesen minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Az alábbiakban a programbeszéd tematikájában közöljük fontosabb intézkedéseit és állásfoglalásait. Közigazgatási reformjaival és az ellenőrzések „hatékony és éber gyakorlása által" a vármegye igazgatását a megkívánható fokra igyekezett emelni. Szabályozta a jegyzők kötelező hivatali óráit— annak betartását szigorúan megkövetelte. Eltiltotta a községi jegyzőket attól, hogy vidéki pénzintézetektől megbízásokat vállaljanak. Utasította a főszolgabírókat, hogy a községi jegyzők magánmunkálati díjait vizsgálják felül és egységesen maximálják. A községi szabályrendelet azon részét módosítsák, ahol a honorárium szabad alku tárgyát képezi. „E reformot úgy a közönség érdekében, mint a jegyzői kar reputációja érdekében igen fontosnak ismerem" — írta a közigazgatási bizottságnak adott jelentésében. Egyúttal intézkedett, hogy a községi jegyzők ingyenes tanácsadással és útbaigazítással szolgáljanak. 28 Rendeletileg szabályozta a szabadságolásokat (csak az vehetett ki, akinek munkahátraléka nem volt), a járási főszolgabírók községi vizsgálatait, minta jegyzőkönyvet léptetett életbe stb. A szociális ügyek terén a panaszok orvoslását és a jogos (értsd a fennálló társadalmi rendet nem támadó) igények kielégítését eminens feladatának tekintette. Minden községbe szegényügyi bizottság létesítését javasolta. A munkásés cseléd-segélypénztárak szervezéséről intézkedő törvénycikk megyei végrehajtását szorgalmazta, de egyúttal felhívta jelentésében a miniszterelnök figyelmét a nehézségekre: „...A nép, amellyel a közelmúltig csak oly elvétve, oly ritkán foglalkoztunk, mely évtizedeken keresztül híján volt minden átgondolt, helyes és önzetlen társadalmi vezetésnek, — ma már nem egykönnyen hisz az ígéreteknek és nem egykönnyen bízik azok jóakaratában, akiket eddig csak a távolból tanult tisztelni. Hosszú évek vétkes mulasztását kell tehát pótolnunk, hogy ernyedetlen és a pillanatnyi sikertelenség esetén sem lankadó tevékenykedés által a nép vezetését tényleg visszaszerezhessük. Tevékenykedésünk sikerre csak akkor vezethet, ha társadalmi osztály érzésünket az általános szociális érzület fogja felváltani, mely előjogok és társadalmi előnyök helyett a kötelességek fokozódó és növekedő voltára fog figyelmeztetni." 29 Az iskoláztatás területén nagy hiányosságokat tárt fel. Havi jelentésében (1902. február) leírta, hogy a tankötelesek összeírása felületes, a beiskolázás hiányos, az elöljáróságok „a tanulási kényszer rendszabályait nem kellő szigorral alkalmazzák." 30 A fiatalok körében is terjedő alkoholizmust igyekezett visszaszorítani. Intézkedett, hogy a 15 éven aluliak a kocsmákat ne látogathassák. Szervezte és ellenőrizte az ínségmunkákat, felhívást bocsátott ki a létesítendő tüdőszanatórium érdekében. Bizalmas megbeszéléseket folytatott a szintén Makón építendő új kórház ügyében. A sorozatos balesetek miatt megtiltotta, illetve korlátozta a Marosban való fürdést. (A folyó hajózhatóvá tételére ezidőtájt született nagyszabású, de később elvetélt tervet támogatta. 31 ) Szigorú rendeletet bocsátott ki a cséplőgépeknél történő balesetek korlátozására. (Eltiltotta a késő esti órákban való cséplést, utasította a tulajdonosokat, hogy az alkalmazott munkásokat biztosítsák stb.) Körrendeletileg intézkedett, hogy a nyári munkákra előre, írásban
