Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

familiárisának adta Csorvásegyházával együtt, amely északkeletre feküdt Orosházától.

94 1467-ben a Csongrád megyei Aranyos nevét örökítették meg. Aporral és Tömörkénnyel együtt fordult eló', ezen a tájékon, talán éppen a Tisza jobb oldalán kell keresnünk.

95 A mai Pitvaros középkori eló'dje 1470-ben a Korláth család kezén jelent meg az írott forrásanyagban.

96 1471-ben fiúörökös nélkül maradt a nagy múltú Szeri Pósafi család hatalmas vagyona. A király a több megyében található fekvőségeket Guti Országh Mihálynak valamint Nádasdi Ongor Jánosnak és rokonságuknak ada. Az Arad megyei birtokok közül a Ménesi és Bodorlaka tájára eső Bike, és Bodorlaka, az ugyanezen a vidéken található Kölp, az Aradtól északra elterült Ötvenablaka eddig még nem kerültek az írott forrásokba ismereteink szerint.

97 A Csongrád megyei fekvőségek közül a Szentestől délkeletre fekvő Bere, Korhány és Szentandrás említésével nem találkoztunk még eddig.

98 Szentmiklóst, amely Szemlak (ma: Semlac, Románia) és Pécska (ma: Pecica, Románia) közé esett a Maros jobb partján, 1472-ben örökítették meg a források.

99 A Zaránd megyei Háromház és Tótfalu Nadab (ma: Nádab, Románia) mellett terültek el, 1473-ban tűntek fel, amikor Nadaby Lázár elzálogosította itt lévő birtokrészeit.

100 A Gyoma és Endrőd közé esett Nyárszeg nevét is ebben az évben örökítették meg.

101 1477-ben Alatkát, amelynek helye ma puszta Újvarsánd (ma: Vársandul nou, Románia) mellett, valamint Szineke-t (ma: §initea, Románia) Nadaby Ferenc elzálogosította a Dócziaknak.

102 Ugyanebben az évben Szentmárton (ma: Sínmartin, Románia) a Nadabyaktól végleg a Dócziak tulajdonába került.

103 A feltehetően Apa tájékán feküdt Ár oki is ekkor jelent meg a forrásokban. A Vásárhelytől keletre feküdt Szenterzsébet 1478-ban pusztaként szerepelt, amikor Dóczi Mihály szerezte meg.

104 1479-ben a Zaránd megyei Középegyház, amely Székudvar (ma: Socodor, Románia) vidéken állt, a Ráskayak és Czeczeyek kezén tünt fel.

105 1479-ben jegyezték le a Békés megyei Téglás (Gyoma mellett) és Bánhida (Békés mellett) nevét.

106 A Mezőhegyes és Battonya között feküdt Füpereket ugyancsak 1479-ben említették először, amikor a Kállayak Szabolcs megyéből jobbágyokat telepítettek ide. 1480-ban tűnt fel először az Elek mellett feküdt Ság neve Muroni Veér András birtokügyeiben.

107 1481-ben örökítették meg a Világostól (ma: §iria, Románia) nyugatra lokalizálható Hetény nevét,

108 a Somos melletti Kérészét pedig 1483ban. Az Arad megyei Buda 1484-ben Iregddel és Kereszturral együtt a Patócsyaké volt. Szentdemeter Nagylak és Magyarcsanád között feküdhetett, mert Bökényfaivával együtt említették 1484-ben.

109 Őstelek három jobbágytelek cseréje révén került be a forrásokba 1485-ben. Fazekas varsa ndtól kissé keletre esett. Később Zaránd nagyközséghez tartozott.

110 A Szárazér mellett egykor