Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig
1438-ban került az oklevelekbe. 1433-ban mint a tatárjárás óta lakatlan helyet említették a Szentestó'l délre feküdt Szentmihályegyházát, amelyet a környező települések jobbágyai használtak. 73 1444-ben örökítették meg Martonháza és Szentgyörgy nevét, amelyet Márki Sándor Aradtól keletre Glogovác és Modorlak (ma: Mindmloc, Románia) közé helyezett. 74 Máíyustomya vagy Pókatornya neve, amely Tornya (a mai Turnu, Románia) vidékén volt található, talán éppen Tornya elődjeként, 1446-ban került az oklevelekbe. 75 Csertelek neve ugyanebben az évben került lejegyzésre. Mivel együtt említették Mátyustornyával, feltehetően mellette keresendő. 76 A Gyárak (ma: Gioroc, Románia) és Kő (ma: Cuvin, Románia) vidékén lokalizált Martoni 1449-ből hagyományozódott ránk, amikor Fejéregyházi János az aradi káptalan előtt tiltotta annak eladását. 77 Hunyadi János birtokgyarapításai során az alábbi helyek tűntek fel 1450-ben az írott forrásanyagban: A Hódmezővásárhely határában a várostól délkeletre lokalizált Csókás, a Donáttornyától délnyugatra állt Derekegyház, a Szemlaktól (ma: Semlac, Románia) északra, Szöllős falu közelében feküdt Fecskés, Gorzás, amely Békésszentandrás tájékán helyezkedett el, annak pusztájaként, Kígyóskuía, amely feltehetően a Gyulától nyugatra lévő Kígyós mellett terült el, Monyorósfecskés, amelynek emlékét Orosházától délnyugatra határnév őrzi, Őr döngő segyháza, amely Borovszky Samu szerint Kéktó-Rárós mellett állt, mi úgy véljük azonban, hogy a később említésre került Ördöngöshegyes mellett lokalizálható. Kaszapereg, a tatárjárás idején lerombolt Pereg falu utóda itt jelent meg újra, Rákosteleke, amely Makótól északkeletre a rákosi csárda környékén volt, a Csorvás és Kaszaper között állt Sekrestye segyháza, és a ma Pusztaföldvár mellett lokalizálható Szilasegyház neve szerepel a birtoklistában. 78 A Hódmezővásárhelytől délkeletre állt Férged ugyancsak 1450-ben tűnt fel, amikor Hunyadi Jánost visszaiktatták a hódmezővásárhelyi uradalom tulajdonába, és ezen alkalommal a férgediek közül is jelen voltak néhányan. Ezen oklevélben került elő újra Rét kopáncs neve, a tatárjárás után Székegyház, SL mai Nagyér nevét is ekkor örökítették meg először a források. 79 A mai Békés megyéhez tartozó Tótkomlós középkori elődje 1453-ban tűnt fel, amikor Félegyházi Benedek özvegye eladta ott levő részbirtokát Hunyadi Jánosnak. 80 1453-ban Szentes környéki helynevek is lejegyzésre kerültek, amikor Hékédi Anna Sári Pétert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta, és birtokait neki adományozta. Itt szerepel újra a tatárjárás előtt már említett Hékéd falu, valamint a közelebbről nehezen lokalizálható Dancsház és Besenyő (ma Szentes mellett Besenyőhalmot ismerünk) pusztákat említi az oklevél. Úgy véljük, nem pusztán dűlőneveket, hanem korábbi faluhelyek elnevezését őrizték meg Lapulnok-halma és