Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

palota helyén állt (Tót- vagy Mezó'-) Palota, a mai Mezőhegyes középkori elődje, a Nagylaktól északra feküdt Bozzás, a Nagylaktól északkeletre állt Tamásháza valamint a Nagylak és Csanádpalota közé esett ölyved

51 Ugyanebben az évben került az oklevelekbe a Pécska (ma: Pecica, Románia) és Battonya közé helyezett Majmát, mint a csanádi püspök birtoka.

52 Benkefalva és Gergelyforra, Arad és Csálya között álltak, és rajtuk Benke Péter osztozott Kolosváry Tamással.

53 1423-ban tünt fel a mai Csongrád megyei Mindszent középkori elődje, amely Szentestől délre a Tisza partján állt.

54 1424-ből nemesi előnévből hagyományozódott ránk a később több alkalommal is előforduló Dánfok neve, amely település Békés mellett keletre állt.

65 1425-ben a Donáttornya és Fábiánsebestyén között lokalizálható Veresegyház, amelynek a nevét az óbudai apácák birtokaként örökítették ránk az oklevelek.

56 1425-ből hagyományozódott először a kisnemesek által lakott Endrőd neve.

57 1426-ban a Szeri Pósafiakat iktatták be a mai helyétől nem messze feküdt Mágocs és a mai Hódmezővásárhelytől északra a Kútvölgy-ér északi partján települt Peres-Kutas birtokába.

58 1427-ben Zsigmond király a nagylaki uradalmat Nagylaki Jank János magvaszakadtával Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. A nagylaki uradalom eddig nem ismert részei: Derekegyház (emlékét dűlőnév őrzi a nagylaki határban) és Tompa (ma puszta Mezőhegyestől keletre a Szárazér partján) kerültek elő az oklevelekből.

59 Zaránd megyében Kurtakér vidékéről említették 1427-ben az oklevelek Gacsal-Kért.

m 1429-ben jegyezték le újra az 1214-ben már említett Meizlény nevét.

61 1430-ban jelent meg a Csanád megye határán, a Maros közelében állt Vessző, amely a Varjasiak tulajdonát képezte.

62 1432-ben került az okleveles adatok közé ismét Szentgyörgy neve, amelynek emlékét ma a Szentestől délre fekvő Kórogyszentgyörgy puszta elnevezése őrzi.

63 1433-ban említik először 1138 óta Bábócka nevét, ahol a tatárjárás után kunok laktak.

64 Ebben az évben jegyezték le Tövisegyház nevét is, helye azonos volt a Lipszky térképén Simándtól (ma: §imand, Románia) délre eső Tövisegyháza pusztával.

65 1434-ben említették meg Szentiván nevét nemesi előnévben, amely Aradtól keletre állt.

66 1435-ben jelent meg Kengyel, amely Miske és Ottlaka (ma: Otlaca, Románia) közé esett, és a Keczerek birtokolták.

67 1435-ben Ege és Ladány között, ahol a Sebes-Körös a Kettős-Körösbe ömlik, egy határjárás során örökítették meg Félhalom nevét, területe később a mellette állt Újfaluéba olvadt.

68 1436-ban bukkant fel Zeleméres neve is, amely Gádoros és Királyság között terült el.

69 1436-ban tünt fel birtokosként Hunyadi János vidékünkön. Főképp Békés megyében található pusztákat kapott Zsigmond királytól hadi eredményeinek elismeréseképpen, ötszögűegyház Orosháza határában feküdt, Tőkemonostora