Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

előtt nyugtát kapott. 11 1359-ben jelent meg újra az 1177-ben már az aradi prépostság birtokaként előfordult Abád és Milona valamint a Szombathely (ma: Simbáteni, Románia) melletti Szentmihály, másképp Veszető is az okleveles anyagban. 12 1360-ban több település nevét is fejlegyezték a Telegdi család tagjainak birtok­szétválasztásakor. Szentdemeter Jászpél és Kinged között volt, az Arad megyei Veresegyház Pálülése (ma: Páulis, Románia) és Almaszeg vidékén feküdt. Bulcsházát Makófalva és Szentlőrinc között sorolták fel. Kis-Tárnok Makó és Apátfalva közé esett a Maros jobb partján álló Tárnok erdő helyén. Szilva­szeget Szentmiklós és Palota között sorolták fel a Telegdi birtokok sorában. 1 Szombathely (ma: Simbáteni, Románia) Ternova határrészében terült el Csura, amelynek 1365—1449-ig egyik birtokosa a bizerei apát volt. 14 Szombat­hely pedig 1138-ban történt említése után ismét 1370-ben került elő az aradi káptalan birtokaként. 15 A Sikló (ma: §icláu, Románia), Szentmárton (ma :Sín­martin, Románia) és Simánd (ma: §imand, Románia) között, Székudvar (ma: Socodor, Románia) pusztája helyén állt Egyházaskirály és Kiskirály 1374­ben jelent meg először az írásos forrásokban. Az 1387-ben felbukkanó Szentkirállyal együtt bizonyára már korábban is léteztek. 16 A három király utótagú falu megjelenése is szép példája a faluosztódásnak, illetve annak, hogy egy nagyobb birtoktest a tulajdonosainak és a lakóinak szaporodása folytán miként aprózódott kisebb egységekre. További Zaránd megyei falu a mai Mácsa (ma: Macea, Románia) helyén állt középkori Mácsa, az aradi prépost és káp­talan ősi birtoka 1380-ban az osztozkodáskor a káptalannak jutott. A Szárazér mellett, Panád közelében feküdt Görcsöny ugyancsak a káptalan birtoka lett, míg a Gyáraktól (ma: Gioroc, Románia) északnyugatra helyezett Szentandrás a prépostság faluja maradt. 17 1383-ban az Ábrahámfi család osztozásakor hagyományozták ránk a Gyulá­tól északnyugatra, a Fehér-Körös régi medrének jobb partján állt Vésze nevét, valamint a Békéscsabától északra, Murony és Gerla valamint Mezőszentmiklós táján elterült Mezőmegyer és a tatárjárás előtt a Váradi Regestrumban már előfordult Tárcsa (Köröstarcsa) nevét. 18 A Zaránd megyei Pipályit, amelynek helye ma puszta Sikulától (ma: Sjcula, Románia) délre, 1384-ben említették először. Ugyanebben az oklevélben található Szantosháza neve is, amely tele­pülés feltehetően Pankotától (ma: Pincota, Románia) délkeletre eshetett. 19 1387-ben kapták a Losoncziak Csigerfalvát, amely Szőlős-Csigerel (ma: Seleus, Románia) helyén, a Csiger bal partján terült el. 20 Simánd (ma: §imand, Románia) neve (Apas alio nomine Symand) ugyancsak 1387-ben tünt fel, amikor az aradi káptalan Zsigmond királynál tiltakozott az ellen, hogy a Losoncziak-

Next

/
Thumbnails
Contents