Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A tatárjárástól a XIV. század közepéig

Samu. A Burka folyó emléke talán a Vásárhelytől délre található Porgány-ér nevében maradt fenn. Sáros földje feltehetően a Vásárhelytől nyugatra fekvő Sártó, egykori vasúti megálló vidékén lehetett. Vásárhely földje a Hód-tó északi partján terült el. 7 Ugyancsak 1266-ban adományozta (V.) István ifjabb király a Pécskától délkeletre fekvő Felgedöst, amely bizonyára a már szerepelt Gedös egy része, Parabuch kun ispánnak, valamint megerősítette a későbbi Mikelaka (ma: Micálaca, Románia), amely a Maros partján az ösztövérdi rév mellett feküdt, helyén állt Tömörkény birtokában. 8 1274-ben a Csanád nem további két ágának tagjai, a Makófalviak és Tömpö­siek különítették el vagyonukat. Osztálylevelükben számos minket érintő, jobbára Maros parti hely található. Bial (Boul) területe a Maros két partján, Makó és Zombor határában feküdt. Dál helye ma puszta Makótól északkeletre. Férged ma puszta Makótól északnyugatra, Ireg-ct az oklevél Makó után emlí­ti. Lele a mai Maroslele község helyén terült el. Szilas helye talán a későbbi Szilasegyház pusztáéval (Orosháza mellett) azonosítható. Vajfalaka Makó mel­lett északra állt. Almaszeg ma puszta Opálos (ma: Páulis, Románia) határában nyugatra. 9 1278-ban Pál bán végrendeletében Sólymos (ma: §oimus, Románia) várát (Lippával átellenben) tartozékainak egy részével unokaöccsére, János fia Pósára hagyta. Ugyanő a Feiestől, Györgytől és Buhtustól vásárolt Ménes (Ma: Mini§, Románia) erdőt és szőlőjét (Aradtól keletre) ugyancsak Pósára hagyta. Míg Kovászit (ma: Covásint,, Románia), amelyet Katalin asszonytól vásárolt, az általa Sólymoson (ma: §oimu§, Románia) letelepített karinges ágostonosok­nak adta. 10 A Tisza mellett, feltehetően Hódmezővásárhely és Szentes között volt található 1280-ban Koxol, amelyet a Bár-Kalán nemhez tartozó Marján a Nyulak-szigeti apácákra hagyott. 11 1280-ban fordul elő a mongol dúlás után először Hód a forrásokban a Hód-tavi csata révén. 12 IV. László kirány 1283 június 23-án adta vissza a Gyulavarsánd és Ottlaka között elterült Félt (ma: Pilu, Románia) Apa comes fiainak, amelyet a kun Wanchuk özvegye elfoglalt. 13 Ugyancsak IV. László adott ki oklevelet 1284-ben Szarvason. Ez Szarvas tatár­járás utáni első említése. 14 1290-1301 között királyi ember nevében bukkant fel a Világos (ma: SJria, Románia) és Kovászi (Ma: Kovásint, Románia) között feküdt Kasa. 15 1295-ben a Szák nembeli Süttői András ispán 40 márkáért eladta Egyed fia Sándor jenői várnagynak Muronyt (ma: község Békéstől délnyugatra). Határ­járása során több helynevet örökített meg. Csatár ma puszta Békéstől délre. Gyúr ma puszta Békéstől észak-nyugatra. Hidas ma puszta Békéstől nyugatra. Kamut ma község Békéstől észak-nyugatra, Maté ma helynév Békés mellett

Next

/
Thumbnails
Contents