Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A honfoglalástól a tatárjárásig

nevek, amelyeket az összeírás még ránk hagyományozott.

15 Ugyancsak a XII. század első felében II. Béla uralkodásának (1131—1141) elbeszélésekor említik krónikáink Arad nevét.

16 A krónikában szereplő helység lokalizálása máig vitatott a szakemberek körében. Ung és Borsod megye elhelyezése mellett szóba jött a Maros menti Arad lehetősége is. III. Bélának 1177-ben az aradi káptalan számára tett, töredékeiben fennmaradt adományleveléből Arad környékének néhány korabeli településéről maradtak ránk adatok. Abád a Maros partján, a mai Arad területén feküdt. Cemperlaka Abád közelében, Milona helye ugyancsak a mai Arad városában kereshető, Ség pedig Arad északi külvárosa helyén, a Holt-Maros partján feküdt. Deszk tőlük kissé északra, Gyelid Deszk mellett helyezkedett el, Ösztövérd a Maros révje volt az aradi kanyarban. Hódos(d)monostora Aradtól nyugatra állt.

17 Imre király 1202-3 körül Richárd aradi prépost kérdésére megerősítette és felsorolta az aradi egyház valamennyi erdélyi és dunántúli birtokát határaikkal és szolgáló népeikkel együtt. A határjárásból régiónk keleti, a Makra hegység által záruló területéről kapunk híranyagot.

18 Juvenin helyét meghatározni ma már nem tudjuk. Galsa (ma: Galsa, Románia) (5+7 vincellérrel) a mai helyén állt. Szentkirály helyét, amely a pankotai (ma :Pincota, Románia) apát falujával és Derrisi népével volt határos, Erdőhegy (ma: Pádureni, Románia) és Simánd (ma: SJmand, Románia) határában kell keresnünk.

19 Szentlélek Márki Sándor szerint Dienesmonostorával azonosítható.

20 Helyét Borosjenő (ma: Ineu, Románia) közelében határozta meg. Az oklevélben szereplő Zakarie és Bucquerg nevét nem tudtuk azonosítani. A prépostság területe továbbá Secutelekig, Fastonig és Besenyőberekig terjed, majd az egriekkel határos, és a hegyekig halad előre. A területen a prépostságnak 57 szolgája volt. Secutelek és Faston helyét ma már nem tudjuk megjelölni. Megyeri (39 szolga nevével) (Borosmegygyert) Márki Újpankota helyén lokalizálta.

21 Besenyőt, a tárnokok faluját ugyancsak Márki nyomán Zaránd (ma: Zárand, Románia) határába tehetjük.

22 Feltehetően Besenyőberek is Besenyő falu táján lehetett. Az oklevélben Besenyő határosaként említett Bárd falut Zaránd (ma: Zárand, Románia) és Borosjenő (ma: Ineu, Románia) között kell keresnünk.

23 Erről a faluról lehetett szó 1449. május 5-én, amikor az aradi káptalan tiltotta Losonczi Albertet és társait Bárd elfoglalásától.

24 A káptalan birtokainak határa ezután több helyet (Ér partja, Homorb, Mequerec, Vasafornio) érintve Alkérhez és Felkérthez jut. A két Kér az oklevélben szereplő felsorolásból következtetve, a későbbi Kurtakér (ma: Chier, Románia) helyén állt a Csiger bal partján.

25 A Monoszló nem birtokában tűnt fel 1192-ben Kenézmonostora és a nem