Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

I. A régió természeti földrajza a középkorban

Sárnyak,

92 Sáros föld,

93 amely utóbbi a mai Sártó vasúti megálló tájékán feküdhetett, míg a Feredó' vejszehely vagy Feredó' vészhely

94 a már említett Katra-ér medrének kiöblösödött része lehetett. A Tisza feló'l a Maros mentén haladva Makó területén feküdt Malomszeg,

95 Arad és Mikelaka (ma: Micálaca, Románia) között a Papferedő.

96 Battonyától északkeletre, a löszhátság mélyebb részein, Kevermes tájékán feküdt Vizes

97 és Sásszertelke, amely utóbbi Vizes pusztája volt.

98 A Körös—Tisza—Maros köz vidékén főképp a vizekben szegényebb Mezőséget nemcsak állandó és időszakos vízfolyások, állóvizek medrei szabdalták, számos száraz árok törte meg a sík felszínét. Ilyen mélyedést rejthet nevében az Arad és a középkori Csálya között a Maros partján lévő Ároki," valamint Arokzek

100 neve is. Békés megyében húzódott a Negzegárok,

101 és Szárazvölgy.

102 A Sinkóvölgye

103 a Zaránd megyei Pél (ma: Pilu, Románia) tájékán lokalizálható, Fewz,

104 Kígyós és Fövenyes között. Az Ördögárok

105 — a szakirodalom véleménye szerint — emberi kéz munkája. A talaj vízkészletét kutak révén hasznosította a lakosság. A kutak szerepe alapvető fontosságú volt az emberi lét fenntartásában. Száraz időjárás esetén az állatok vízszükségletét is innen nyerték. A fentiek indokolják számbavételüket. Különösen a löszhát vízben szegényebb vidékén volt nagyobb a jelentőségük, ahol sokszor az erek medrében ásott a kor embere kutakat. Egy-egy település létrejöttében is fontos szerepet játszottak. Létrehozásukkal az ember maga nyitott forrásokat a vízszegény tájon. A középkori Zaránd megyei Pél (ma: Pilu, Románia) környékén volt Abzakuta,

106 és Erdőkút,

107 ugyancsak Zaránd megyében állt Péterkuta,

108 Kígyós tájékán Kígyóskutát

109 találtuk, míg Nagykamarástól északra a ma is meglevő Bánkutát.

110 A Zaránd megyei Simánd (ma: §imand, Románia) tájékán ugyancsak volt Kutas,

111 Mácsa (ma: Macea, Románia), Kevermes és Kis-Iratos között is találhatunk egy Kutast.

112 Békéscsaba tágabb határában lokalizálhatok : Kútfőhát

113 Sóskúthát,

114 Szarvaskút

115 és Custoskútja szél,

116 Fövenyes mellett pedig Kútere-tó

117 Orosháza határában kell keresnünk Apácakutát

118

és Gellértkutát.

119 A mai Tótkomlós határában volt (Tót)kutas

120 a Fehértó felé első részben, a mai Hódmezővásárhely határához tartozó Kútvölgy tájékán pedig (Peres) Kutas.

121 Ugyancsak Vásárhely határában lokalizálható Köveskútja,

122 Tolvajkútja

123 a gyulai uradalom tartozéka volt, feltehetően Csaba tájékán állhatott. A táj felszínének képéhez a víz és a szél munkája által kialakított halmok is hozzátartoznak a rétségi és mezőségi területen egyaránt. A buckák, parti dűnék. dfíne-vonulatok mindenütt megtalálhatók, területi megoszlásuk azonban nem