Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Jegyzetek

" A Békésmegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. Gyula. 1874—1892. ORTMAYER TIVADAR—SZENTKLÁRAY JENŐ: Történelmi adattár Csanád egyházmegye hajdana és jelenéhez. Temesvár. 1971—74. M LÁSZLÓFALVI VELICS ANTAL: Magyarországi török kincstári defterek 1543—1639. Bev. és sajtó alá rendezte KAMMERER ERNŐ. I—II. Bp. 1886. 1890. " GyO. JUHÁSZ KOLOMAN: Die Stifté der Tschanader Diözese im Mittelalter. Ein Beitrag zur Frühgeschichte und Kulturgeschichte des Banats. Münster. 1927. Deutschtum und Ausland 8—9. 43 BHT. VASS ELŐD : A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV Szeged. 1980. JUHÁSZ KÁLMÁN: Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai. Aradi regesták. Gyula. 1962. PÁHI FERENC—SCHNEIDER MIKLÓS: Pusztaszertől Pusztaszerig. Dokumentumok Csongrád megye történetéből. Szeged. 1965. ÉRSZEGI GÉZA: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VI. Szeged. 1982. KÁLDY—NAGY GYULA: A gyulai szandzsák 1567. 1579. évi összeírása. Békéscsaba. 1982. " BÁLINT ALAJOS: A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. Makó. 1936. A Kaszaperi középkori templom és temető. Makó. 1938. Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék régészeti katasztere. Makó. 1941. SZÉLL MÁRTA: Elpusztult falvak XI—XIV. századbeli régészeti leletei Szeged és Hódmezővásárhely határában. Dolgozatok a (Szegedi) Egyetem Régisé'tudományilntézetéből. XVI. 1940. KOVALOVSZKÍ JÚLIA: Ásatásoka Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. Arch. Ért. 1960. MÉRI ISTVÁN: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Rég. Füz. Ser II. 12/a. Bp. 1964. GALÁNTHA MÁRTA—VÁLYI KATALIN : A város középkori régészeti topográfiája és településtörténete. In: Hódmezővásárhely történetei. 267—276. HORVÁTH FERENC: Makó északkeleti határának régészeti lelőhelyei. 7. Honfoglalás- és középkor. 8. A cserépüst típusok elterjedése. Kézirat. Móra Ferenc Múzeum. Szeged. JANKOVICH B. DÉNES: A szarvasi járás régészeti topográfiája. Kézirat. MTA Régészettudományi Intézete. KOVALOVSZKI JÚLÍA: Orosháza története a magyar középkorban. In: Orosháza története I. 175—203. ECSEDY ISTVÁN, KOVÁCS LÁSZLÓ, MVRÁZ BORBÁLA, TORMA ISTVÁN: Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. IV/1. Magyarország régészeti topográfiája. 6. " TF I. 163—198. 493—515. 835—878. 881—907. Cs I. 645—788. ** MAKSAY FERENC 1971. SZABÓ ISTVÁN: A középkori magyar falu. Bp. 1969. SZABÓ ISTVÁN 1971. I. A RÉGIÓ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA A KÖZÉPKORBAN 1 BULLA BÉLA—MENDÖL TIBOR: A Kárpát-medence földrajza. Bp. 1947. 196—197. A vonatkozó részt BULLA BÉLA írta. Andó Mihály: A Délkelet-Alföld természetföldrajzi adottságainak jellemzése. Kandidátusi értekezés. 1964. Kézirat. MT II. 300—302. A vonatkozó részt Anoló Mihály írta. » MT II. 210. * Dl. 91257. BO I. 141., TF I. 493. 835. 882. 4 MSNDÖL TIBOR: Szarvas földrajza. Debrecen. 1928. 38. ANDÓ MIHÁLY: Hódmezővásárhely természeti földrajza. 1978. In: Hódmezővásárhely története I. 55—110.