Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

ha szüksége úgy hozza, és ha módja van rá, szívesen vesz fel kölcsönt alattvalóitól, ugyanakkor a mezőváros lakóinak jelentős önállóságára utal, hogy önálló pecsélhasználati joguk van, ugyanis a diplomán a S(igillum) Hospitum de P(ancota) feliratú pecsét található.

87 A pankotai vendégek pecsétje című köriratból egyrészt arra következtetünk, hogy a pecsét jóval korábban keletkezett 1363-as használatánál, másrészt, hogy a pankotai vendégek, telepesek közössége kapta meg a pecsét használatának jogát. Ők lettek a mezőváros polgárai, akiknek önállóságára utal a bírák és az esküdtek, azaz a mezőváros tanácsának jelenléte és működése. Feltűnt számunkra a két bíró említése, amely nem feltétlenül, de talán azt jelentheti, hogy a város két önálló részből, a monostor és a Losoncziak birtokából (településéből) állt. A kérdés további adatok hiányában nem dönthető el. Pankota lakói mindenesetre a későbbiekben is használták a polgár megjelölését, amint azt a Zaránd megye alispánjai előtt esküt tevő András fia László is tette.

88 Hogy a Pankota melletti gyengébb minőségű földeken, vizes területeken és réteken virágzott az állattenyésztés, azt két hatalmaskodási ügy bizonyítja. 1407. június 30-án Zsigmond király Wlkasin (szerb) király fia Demeter világosvári várnagynak és zarándi ispánnak elrendelte, hogy a Losonczi László bán fia Zsigmond birtokáról elhajtott 224 szarvasmarhát és 9 lovat szolgáltassa vissza. 1409-ben pedig Ozorai Pipó előtt bizonyította Zaránd megye hatósága, hogy Györkéi Zsigmond Pankotáról a Losoncziak 143 marháját elhajtotta, hat szekerüket pedig sóval és borral elvitte.

89 Pankotát nemcsak egyszerű birtokként tekintették a Losoncziak. Várában nem egy alkalommaüdőztek is. Ez derül ki a már említett, 1396-ban kiadott bizonyságlevélből és abból a birtokvitából, amely a révbácsi földek miatt folyt. A váradi káptalannak a vizsgálat lefolytatásával megbízott tagjai ugyanis Losonczi Dénest és Zsigmondot Pankotán keresték fel 1418-ban.

90 A XV. század második felében hatalmaskodási ügyek révén maradtak fenn adatok Pankotára vonatkozóan. 1474. április 24-én a Losoncziak uradalmi tisztjeinek vezetésével a mezőváros 126 jobbágya hatalmaskodott Meszten, ahonnan 45 ökröt elhajtottak, július 25-én pedig ugyanonnan a termés java részét elvitték.

91 Bácskai Vera ezen oklevél alapján tette a város lakóinak számát 630-ra, egyúttal megállapította az iparűzőkre vonatkozó adatokat is. Ezek szerint 13 iparág képviselői voltak jelen a városban, a lakosoknak pedig 21 %-áról volt kimutató, neveik alapján, hogy ipari tevékenységgel foglalkoztak.

92 Az 1470-es években a tárgyalt üggyel együtt a pankotaiak három alkalommal kerültek bíróság elé hatalmaskodás kapcsán. Belőlük egyrészt arról értesülünk,