Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

A régió mezővárosai A mezővárosok történetének kutatása a korábbi kezdeményezések után (Csánki Dezső, Mályusz Elemér és Holub József megállapításai

1

) főképp századunk közepétől lendült fel. A kérdéskört újra Mályusz Elemér vetette fel 1953-ban a Mezővárosi fejlődés című tanulmányában.

2 Szűcs Jenő is szólt a problémakörről a Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon című könyvében,

3 majd Székely György érintette a témát Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV—XVI. században című tanulmányában.

4 Bácskai Vera a XV. századi mezővárosok történetével foglalkozott a Magyar mezővárosok a XV. században című művében.

5 Fügedi Erik két tanulmányt készített e témában: Koldulórendek és városfejlődés valamint Mezővárosaink kialakulása a XIV. században címmel.

6 Kubinyi András ugyancsak érintette a mezővárosok ügyét A magyarországi városhálózat XIV—XV. századi fejlődésének néhány kérdése és A középkori magyar városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez című munkáiban.

7 Újabban Érszegi Géza hívta fel a figyelmet a mezővárosok történetével kapcsolatos néhány jelenségre Sárvár 1525-ig című dolgozatában.

8 Mivel Bácskai Vera és Fügedi Erik (Koldulórendek...) írásaikban a mezőváros-történeti kutatás addigi eredményeit ismertették és összefoglalták, a szakirodalomból csak a jelenleg számunkra fontos megállapításokra térünk ki. Mályusz Elemér egy-egy mezőváros kialakulását elősegítő tényezőként a jó földrajzi fekvést, a közlekedésben játszott szerepet, az ipar megjelenését, a földesúr támogató magatartását, a nagy, kiterjedt határt és a piacot jelölte meg. Székely György kereskedelmi központ jellegüket hangoztatta, egyúttal bortermelő, gabonatermelő és állattenyésztő illetve állatkereskedelmet folytató mezővárosokat különböztetett meg. Szűcs Jenő piackörzeti alközpont jellegüket hangsúlyozta. Bácskai Vera alapos vizsgálódásai nyomán iparukra, kereskedelmükre, jogi helyzetükre, társadalmi viszonyaikra tett megállapításai mellett azt emelte ki, hogy a kategórián belül igen nagy változatosság jött létre. Kubinyi András a mezővárosoknak a település-struktúrában és a piackörzetekben elfoglalt helyével kapcsolatos tett megállapításokat. Fügedi Erik nemcsak az urada-