Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

Mindez olyan körülmények között zajlott le, amikor nem volt pártutasítás, mert a pártkapcsolatok megszakadtak; Munkánkat öntevékenyen kellett végezni; 2. Mikor kapcsolódott Kállai elvtárs először a szegedi forradalmi mozgalomhoz? Kik voltak azok az elvtársak, akiket ismert Szegedről, és kik voltak azok, akikkel mozgalmi kapcsolatban is volt? Kállai elvtárs 1940—1944 között több alkalommal is részt vett a Szegeden szervezett antifasiszta esteken. Később az antifasiszta irodalmi esteket Szegeden a Tisza Szálló különtermében rendezték. Az első ilyen rendezvény előadója Kállai elvtárs volt, melyet a Szegedi Munkásszínpad és a Dalárda műsora követett. Kik kérték fel Kállai elvtársat ezeken az antifasiszta esteken való részvételre? Járt-e a híres Hétvezér utcai Munkásotthonban, mely 1926-tól a szegedi szervezett munkásság központja volt? Szegeden a Hétvezér utcai Munkásotthonban a háború első időszakában több előadást is tartottam. Három olyan előadásról tudok, melyeknek a rendőrségi detektív jelentésekben és a sajtóban is nyomuk van. Ebből két előadás antifasiszta irodalmi est keretében hangzott el, Adyról és József Attiláról, egy pedig a magyarországi társadalmi osztályok helyzetéről szólt. Mint mondottam, már 1941 előtt is volt kapcsolatom Szegeddel, a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetével, annak titkárával, Papdi Györggyel. Rajta kívül Valentiny Ágnstonnal, id. Komócsin Mihállyal, Tombácz Imrével, Lacsán Mihállyal, Strack Ádámmal, Krajkó Andrással, Komócsin Zoltánnal, ifj. Komócsin Mihállyal, Nagygyörgy Máriával, Lengyel Máriával, Bucsezán Miklóssal, Dénes Leóval, Dáni Jánossal, Eidus Bentiánnal, Lengyel Gusztávval, Waltner Mihállyal, Stern Dáviddal, a Szegedi Munkásszínpad és Dalárda több tagjával és másokkal ismerkedtem meg, s kerültem mozgalmi kapcsolatba velük. Papdi György többször feljött Pestre. A Conti utca 4. sz. házban, mely a Népszava szerkesztősége s egyben a Szociáldemokrata Párt központi helyisége volt, a titkárok számára rendszeres tájékoztatókat tartottak. Papdival itt is több ízben találkoztam. Egy ízben felvetettem neki: helyes lenne a következő előadásokat már nem a Munkásotthonban, hanem sokkal nagyobb nyilvánosság előtt megtartani. Ennek nyomán jött létre a József Attila matiné a Tisza Szálló nagytermében. Erre az előadásra többed magammal: József Jolánnal, Ascher Oszkárral, Hont Erzsivel és Görög Ilonával utaztam Szegedre. A Népszava kivonatosan ismertette is az ott elhangzott előadásomat** Ezeknek az antifasiszta irodalmi rendezvényeknek ekkor már hagyományai voltak. A Vasas-matinék már jóval előbb megindultak, más szakszervezetekben is hasonló rendezvények voltak. Ezeket követték 1942-ben a budapesti vigadói estek. Egyébként Vértes György a „József Attila és az illegális KMP" című könyvében ír a szegedi előadásról. Á KÁLLAI GYULA : Harcban a szegedi gondolattal In: KÁLLAI GYULA : Életem törvénye 2. k. Bpi 1984, Magvető K. 2. kiad. 141—147. p.