Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

A találkozót Papdi György a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének titkára készítette elő. írtam neki, hogy meg akarom látogatni a Nobel-díjas tudóst; Szent-Györgyi készséggel vállalta a találkozót. Újszegeden a villájában kerestem fel. Egy napot töltöttem együtt Szent-Györgyivel. Ott nemcsak az interjúról beszélgettünk, hanem a politikai helyzetről is. A hely­zetet katasztrofálisnak tartotta. A beszélgetés során kiderült: Szent-Györgyi tudta, hogy én kommunista vagyok. A függetlenségi front létrehozásával kapcsolatban voltak bizonyos fenntartásai, de célkitűzéseinkkel egyetértett. Különösen sokat rjeszélgettünk arról, hogy mi lesz, mi legyen a jövőben, hogyan lehet e nehéz helyzetből kijutni. Kifejtettem előtte, milyen nagy szükség volna az ő kiállására is a háború és a fasizmus ellen. Közöltem vele, szeretném ha a köztünk levő kap­csolat nem szakadna meg. 1942 december elején, amikor nála jártam, nemcsak a magam nevében, hanem az általam képviselt baloldali erők nevében kértem fel őt a háború ellenes, anti­fasiszta erők támogatására. 1943 januárjában Pestre jött, hogy az isztambuli útjával kapcsolatban tárgyalásokat folytasson. Mint most a kutatás számára felszabadult angol levéltári anyagból kiderült — Szent-Györgyi Isztambulban, amikor az angolszászokkal tárgyalt,' a kormány mellett a Szakasits Árpáddal, Tildy Zoltánnal és Kállai Gyulával folytatott tár­gyalásokra is hivatkozott. 1944. október 15-e után ismét találkoztam Szent-Györgyivel, ezúttal a Svéd Nagy­követségen, ahová ő menekült. Diplomáciai kocsival jutottam oda. Itt szó volt arról, hogy nem az angolszászok szabadítják fel Magyarországot. Közöltem vele, hogy mi változatlanul a nemzeti egységfront politikáját képviseljüks Sokminden­ről tájékoztattam, többek között a Magyar Front megalakulásától, s kértem támo­gatását. Szent-Györgyi változatlanul biztosított támogatásáról. Én személy szerint nem tudok arról, hogy Szentgyörgyinek fegyveres csoportja lett volna. Pedig Rajk Lászlóval és másokkal igyekeztünk az ellenállási csoportok tevékenységét összehangolni. Bajcsy-Zsilinszky Endre a mi javaslatunkra hozta létre a Magyar Ellenállás Fegyveres Felszabadító Bizottságát. 8 Ennek a bizottság­f Szent-Györgyi Albert 1943. február 7-én érkezett Istanbulba, ahol felvette a kapcsolatokat az angol megbízottakkal. Küldetéséről lásd: JUHÁSZ GYULA (Szerk. és bev.): Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Bp. 1978, Kossuth K. 32—36. p. 8 A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága 1944. november 9-én alakult meg Buda­pesten. Elnöke: Bajcsy-Zsilinszky Endre; helyettese: Csorba János (Független Kisgazdapárt). Tagjai: Kállai Gyula (KMP), Soós Géza (Magyar Függetlenségi Mozgalom), Dudás József (Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége), Fekete Pénzes Gábor (A Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete), Kovács Imre (Nemzeti Parasztpárt) és Hamm Péter (Teleki Kollé­gium). Később bekapcsolódott Szakasits Árpád (Szociáldemokrata Párt) és Gyenes Antal (Györffy Kollégium ).

Next

/
Thumbnails
Contents