Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

Bevezetés

közlésre, amelyek a megye történetének egy-egy jellemző vonását a lehető legteljesebben mutatják be. Ahol a terjedelem megengedte, törekedtünk a dokumentumok teljes szövegének közlésére, hogy a felhasználóknak megkönnyítsük a forráselemzést, és a teljes szöveg ismeretében választhassák ki a legjellemzőbb és a felhasználás szempontjából legalkalmasabb részleteket. Közismert, hogy Csongrád megye történetének legújabb kori fejezete még nincs feltárva. Természetesen kötetünk sem vállalkozhat erre, még egy rövid történeti vázlat megfogalmazására sem. Az egyes dokumentumok előtti bevezetők csupán a forrással összefüggő legfontosabb tárgyi ismeretekre, a legjellemzőbb események bemutatására, egy-egy tendencia érzékeltetésére vállalkoznak, felhasználva az eddig megjelent forráskiadványokat, történeti munkákat, helytörténeti tanulmányokat és több esetben a közlésre nem került levéltári forrásokat. A forrásközlés módszeréül Ember Győzőnek a Levéltári Közleményekben közzétett ajánlatát fogadtuk el annak megfelelően, hogy eredeti célunk nem a tudományos, hanem az ún. „tudományosan népszerű" forrásközlés volt. A tudományos kutatás igényeit a csaknem minden esetben teljes szövegközléssel, az irat részletes meghatározásával, pontos levéltári jelzetével és a szükséges magyarázó jegyzetekkel kívántuk szolgálni. A további tájékozódást a témával összefüggő forráskiadványok, a bevezető kommentárhoz felhasznált irodalom és az országos feldolgozások feltüntetésével szeretnénk segíteni. A közoktatás, a közművelődés és az ismeretterjesztés igényei miatt az egyes dokumentumok bővebb bevezetőiben kíséreltük meg a korban és a megye történetében való elhelyezést, de természetesen ezek együttesen sem adhatnak teljes korképet. Minden forrást a sorszámot követően bevezetővel láttunk el, melyet az irat fejléce, majd szövege követ. A szövegközlésnél a mai helyesírás szabályait alkalmaztuk, meghagytuk a rövidítéseket, amelyeket rövidítésjegyzékben oldunk fel, de eltekintettünk a különböző kiemelések, aláhúzások, ritkított szövegrészek tipográfiai érzékeltetésétől. A korábban már közzétett forrásokat az eredeti közlés alapján vettük át, amelyre az irat lelőhelyének megjelölésekor utalunk; A szövegrészek kihagyását három ponttal jelöljük, legtöbb helyen jegyzetben utalva a fontosabb kimaradt részekre. Ahol ezt nem tettük, csak lényegtelen, a tartalmat nem érintő szövegrészről van szó. A dokumentumokat az eredeti zárórésszel együtt tesszük közzé. Ezt követi a tipográfiailag kiemelt szerkesztett cím, a keltezés, a forrás leírása, lelőhelye, a korábbi megjelenés helye, majd a témával kapcsolatos megjelent és felhasznált forrásokra, valamint az országos és helytörténeti irodalomra való hivatkozás. Végül ahol ez szükségesnek látszott; az abc kisbetűivel jeleztük a magyarázó jegyzeteket, az idegen szavak megfejtését és a rövidítésjegyzékben nem szereplő egyszeri rövidítést stb. A kötet anyagának összegyűjtésében részt vevő levéltárosokon kívül köszönet illeti Rácz Jánost, Hegyi Andrást, Tóthné Jónás Irmát, Perneki Mihályt, akik