Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
iről,sot a társadalmi lét egészen különböző szintjeiről való emberek: parasztok és írók csodálatosképpen ugyanegyféleképpen látták a magyar jelent és a jövő feladatait. Szinte a Biblia özönvíz-jelenetére emlékeztetett ez a bárkás marosi együttlét — az özönvíz-jelenetre, mikor fölszólította az Úr Noét, hitetlen népéből a leghívőbbet, hogy szálljon családjával bárkába, s teremtse majd meg a hívőbb világot... Ott a marosi bárkában is hívők voltak együtt, néhányan csak a magyar Noék nagy családjából, de azzal a szent elhatározással, hogy összefogjanak mindazokkal, akik velük egy hiten élnek szerte az országban s szembeszállnak az „özönvízzel" a hívőbb, boldogabb Magyarországért... A Nemzeti Parasztpárt zászlóbontása a Maroson — Budapest, 1939. július 9. DARVAS JÓZSEF : Makó után c. cikke a Szabad Szó, 1939. július 9-i számában. Közli: A Magyar Népfront története. Dokumentumok. 1935—1944.1. k. Bp. 1977, Kossuth K. 232—233. p. Irodalom: TÓTH ISTVÁN : A Nemzeti Parasztpárt története. Bp. 1972, Kossuth K. 326 p. 20 A zsidó származású magyar állampolgárok jogainak korlátozását az 1920: XXV. tc. indította el az első világháború után Ez az ún. „numerus clausus" az egyetemekre váló beiratkozást, s a zsidó származású hallgatók arányát szabályozta. Az 1938: XV. tc. „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" szólt. Az ún. első zsidótörvény, amely szerint a zsidók arányát a sajtó-, film-, színművészeti, valamint az ügyvédi, mérnöki és orvosi kamarákban 20%-ra korlátozta. A 10-nél több értelmiségi alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a zsidók arányát ugyancsak 20%-ban állapította meg. 1939. május 5-én jelent meg az ún. második zsidó törvény, az 1939: IV. tc. „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról". A törvény értelmében zsidónak kellett tekinteni azokat, akik saját személyükben voltak zsidók, vagy akiknek egyik szülője, illetve két nagyszülője zsidó volt. A zsidóknak tekintett személyek nem lehettek állami tisztviselők, tanárok, tanítók. Korlátozták választójogukat, kamarai tagságukat. Az iparengedélyek kiadásánál a zsidók számát 6 %-ban állapították meg. A zsidó nagytőkét alapvetően ez a törvény még nem érintette, de a gyárak, bankok igazgatóságaiban már jelentős szerepet juttatott a német származású tőkéseknek, állami tisztviselőknek, a burzsoázia korábban gazdaságilag kevésbé jelentős rétegeinek. Tekintetes Közigazgatás Bizottsági Legutóbbi f. évi július hó 11-én tartott közigazgatási bizottsági ülés óta történt közérdekű eseményekről jelentésemet a következőkben van szerencsém megtenni:
