Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

helyeken pl. Csongrádon a szíjgyártó, a fazekas, a kerékgyártó és a káderipar terén nagyon erős visszaesés mutatkozik. Kiskundorozsmán az országos hírű kovács és kerékgyártó ipar sorvadt el csaknem teljesen. Kívánatos volna, ha a káderiparosokon segítenének, éspedig akként, hogy ne a kész hordó behozatala engedélyeztessék, hanem a szükséges faanyagnak nagyobb mértékben és mérsékel­tebb áron való behozatala mozdíttatnék elő, mert ezáltal a káderiparosok jutnának jelentős keresethez. A kontárok száma is éppen a nehéz megélhetési viszonyok miatt erősen megszaporodott. Az iparosság az öregség idejére biztosítva nincsen. A kötelező nyugdíjbiztosítás volna bevezetendő. A tanoncok száma apadást mutat. Némi javulás csak a mechanikai ipar terén mutatkozik. Szentesen az Iparügyi Miniszter úr támogatásával kőműves és ácsipari tovább­képző, továbbá lánghegesztő, haladó és mestervizsgára előkészítő tanfolyamok rendeztettek, amely tanfolyamok iránt igen nagy volt az érdeklődés. Itt az Ipar­testület vezetősége minden eszközzel arra törekszik, hogy az Ipartestület székháza megfelelő módon kibővíttessék és ezáltal a székház népesebb tanfolyamok tar­tására és kiállítás szervezésére alkalmassá tétessék. A mindszenti Ipartestület kebelében ifjúsági egyesületet létesítettek, amely igen élénk működést fejt ki. — Ebben az évben az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetőségének támogatásával a cipésziparban és a férfiszabóiparban szakrajztanfolyamot rendeztek és jelenleg áll előkészítés alatt még egy kovácsipari továbbképző szaktanfolyam szervezése. A kisiparosság és az ipari munkásság helyzete nagyon nehéz. Ezeken a lehető­ségekhez képest segíteni kell. A vármegyei gazdasági egyesület a gazdák mindennapi életproblémáival fog­lalkozva, érdekes és figyelemre méltó szempontokra hívja fel a figyelmet. Ezek kivonatosan a következők: „A gazdasági cselédváltozás vármegyénkben még mindig nem az 1935: II. t.c. szerint április 1-én, hanem január 1-én történik. A cselédváltozás gazdáinak igen nagy gondot okozott, mert dacára annak, hogy a gazdasági cselédek általános díjazása jelentékeny mérvben felül haladja az ország más részein szokásos gazda­sági cseíédbéreket, igen sok gazda cselédet fogadni vagy egyáltalán nem tudott, vagy ha tudott is és az elszegődött cseléd a foglalót felvette, legtöbbször nem állt helyre, vagy ha helyreállt is, rövid pár nap múlva minden indok nélkül otthagyta szolgálati helyét. Ezen tarthatatlan és a termelés folytonosságát is megbénító állapotokkal már ismételten foglalkozott az egyesület." Az ország többi részein szokásos díjazásokkal történt összehasonlítás után megállapítást nyert, hogy a hiba nem a gazdák által adott díjazás mérvében, hanem más okokban keresendő. Egyik oka a gyakori cselédváltozásnak az, hogy a cselédügyekben ítélkező közigazgatási hatóságok helytelenül követett gyakorlatukban nem tesznek különb-

Next

/
Thumbnails
Contents