Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

gyobb mértékben elítéli, Féja Géza ellen pedig sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt a bűnvádi feljelentést megteszi. Utasítja a képviselőtestület a polgármestert, hogy Féja Géza ellen a bűnvádi feljelentést haladéktalanul tegye meg, indíttassa meg a nyomozást azok nevének kiderítése iránt, akik az elferdített adatokat szolgáltatták, s ha nevük ismeretessé válik, azok ellen is tegye meg a feljelentést. Erről a polgármester értesítendő. Irodalom: FÉJA GÉZA: Viharsarok. Bp. 1980, Szépirodalmi K. 346. p. 14 Az ellenforradalmi korszak idején először 1929-ben nyílt lehetőség arra, hogy a megye, illetve a városok ügyeit irányító önkormányzati testületekbe a munkások és agrárproletárok képviselői is bekerüljenek. A közigazgatás átszervezéséről szóló 1929: 30. tc. intézkedett az önkormányzati testületek újjászervezéséről is. A törvény érintetlenül hagyta a virilis rendszert, tehát a képviselő-testületi tagok 50%-a a legtöbb adót fizetők közül került ki és csak a másik 50% terhére választhatták meg a választójoggal rendelkező lakosok közül a képviselőtestületi tagokat. Az érdekképviseletek tagjai, intézmények delegált a kinevezett és örökös tagok száma tovább szűkítette a lehetőségeket, Az új, szegedi törvényhatósági bizottság 205 tagja közül pl. 72 volt virilis, a másik 72 választott közül 9 örökös tag, 6 egyházi méltóság és egyéb érdekképviseletek és intézmények delegáltjai mellett csupán 45 helyet tölthettek be közvetlen választás útján. Hódmezővásárhelyen a 174 tagú törvényhatósági bizottságba is csak 60 tag került be választás útján. Ez volt az arány a Csongrád vármegyei és Csanád—Arad—Torontál k. e. e. vármegyei törvényhatósági bizottságokban is. A különböző pártok arányáról még nem rendelkezünk pontos és összehasonlítható adatokkal. Példaként Szentes város, képviselő testülete megválasztásának adatai jelenthetnek némi tájékoztatást. 1929-ben Szentesen a választópolgárok részéről viszonylag nagy volt az érdeklődés. A szavazati joggal rendelkező 6601 szentesi polgár közül 3825 adta le szavazatát, tehát a választók 57,9%-a élt szavazati jogával. A 40 választott képviselő-testületi mandátumból az ellenzéki pártok 24-et, a kormánypárt 16-ot szerzett meg. Az ellenzéki pártok közül a Kossuth-párt 11-et (45,8); a Kisgazdapárt és a 48-as kör 7-et (29,1); a Szociáldemokrata Párt 6-ot (25%) szerzett meg. A szociáldemokrata képviselők legfontosabb tevékenységi területei a gazdasági érdekvédelmi, ill. érdekképviseleti munka, a városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység, különösen a szociális vívmányokért való fellépés, az ellenőrző, számonkérő, bíráló tevékenység volt, de jelentős volt közreműködésük a munkásmozgalmi akciókban is. Az 1929 végén megtartott törvényhatósági választásokon a Csongrád megyei törvényhatósági bizottságba 10, a hódmezővásárhelyibe 7, a szegedibe 6, a Csanád—