Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
és szedőrostákkal fölszedték, majd osztályozó rostákkal (tolós, forgatás rosta) osztályozták. A tavaszi ültetésre alkalmas apróhagymát egész télen át szárítóhelyiségekben szárították s a „szárazmagot" márciusban utalló által húzott sorokban eldugatták. A kihajtott hagymákat a hagymás minden két-három hétben féltő gonddal gyomlálta és kapálta az erre a célra készített „hagymakaparó"-jávai. A gondos ápolás hatására az apróhagymák megfelelő naggyá fejlődtek. A makói hagymatermesztési mód másik jellemző velejárója, hogy a hagymát mindig köztes növényekkel együtt termesztették. Az egyméteres sávon 2 zöldség-, 4 hagyma- és 1 kukorica sor volt, vagy a zöldség helyett sárgarépát, zellert, mákot, céklát ültettek. A hagyma és a zöldség értékesítése külön foglalkozási ág, a hagymakereskedők csoportjának kialakulását is magával hozta. Közülük is legnépesebb az exportőrök csoportja és az őket segítő felvásárlóké, majd a belföldi eladóké következik és végül a kofáké, akik egy-egy kocsi hagymát szállítanak vidéki városok piacára. Az 1920-as évek végén hagymakereskedelemre 387 iparigazolványt adtak ki. A hagymatermesztés Makó és környékének gazdasági és társadalmi életét sajátos módon alakította. A makói hagymások társadalmi, majd politikai szerepe nemcsak a város életében volt jelentős. Sajátos parasztpolgári társadalmával a város igen inten. zív társadalmi-politikai életet élt, hatása az országos politikai életben is jelentős voltAz itt közölt felhívás, az emlékeztető és a polgármesteri jelentés a hagymater. mesztés gazdasági válság utáni helyzetét, termelési és értékelési gondjait érzékeítetiTisztelt Hagymakertész Társak! 3 Ennek a hónapnak a derekán, február 14-én lesz a Hagymaszövetkezet tisztújító közgyűlése. Ezt az alkalmat igyekeznek felhasználni egyesek, hogy a szövetkezeti tagok között egyenetlenséget szítsanak s a jelenlegi igazgatóságot úgy tüntessék fel, mintha az pocsékolná a Szövetkezet vagyonát s tönkre akarná juttatni a Szövetkezetet. A közgyűlés tárgya csupán a tisztújítás, mert számadást csak az üzleti év végével terjeszt elő az igazgatóság, ezért a szállingó hírekkel szemben mégis jónak és célszerűnek tartjuk, hogy mint a jelenlegi igazgatóság tagjai, némi tájékoztatást nyújtsunk a Szövetkezet tagjainak a Szövetkezet elmúlt évi munkájáról és anyagi helyzetéről. A Szövetkezetnek az elmúlt évben két igen fontos vállalkozása volt. Egyik a budapesti nagyvásárcsarnokban szerzett elárusító helyen hagyma és zöldség eladása, másik a hagyma nemesítése. A budapesti elárusítóhely megszerzése régi vágya a makói kertészeknek. Az igazgatóság évek óta tanulmányozza ezt a kérdést s csak az elmúlt év nyarán merészelt a megvalósításhoz hozzá fogni, amikor a hagyma ára a kezdetnél már olyan szépen indult. A nagyvásárcsarnokban elárusítóhelyet szerezni nagyon nehéz. Dr. Erdei Ferenc igazgatósági tagot bízta meg az igazgatóság a budapesti tárgyalá* Fellúvás a hagymatermesztőkhöz — Makó, 1937. február 6. Nyomtatott röpirat. CsmL 1. IV. B. Csanád—Arad—Torontál k. e. e. vármegye főispánjának iratai. 660/1937. Eln. ir.
