Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
építőmunkások szakszervezetének könyvtárszobájában, és ezeket csak akkor hagyták abba, amidőn a szakszervezet egyik tagja tiltakozott az ellen, hogy hivatalos helyiségben kommunista agitációt folytassanak. A már említett összejövetelen csak elvi megállapodás történt a szervezkedésre vonatkozólag, mert Gladics József, Ladvánszkyhoz hasonlóan szintén húzódott, büntetett előéletre való tekintettel, a vezetéstől. A budapesti kiküldöttek ezután többször megfordultak Szegeden, de a tulajdonképpeni szervezkedést csak az év tavaszán kezdték meg, amidőn Gladics József hosszas unszolásra mégis vállalta a vezetést. A szervezés azonban igen lassan haladt, mert a május 18-án a Tisza-parti fűzesekben tartott összejövetelen Gladics csak 14, a makói vezető pedig ennél is kevesebb tag beszervezéséről tudott beszámolni, amiért nekik a pesti kiküldöttek heves szemrehányásokat is tettek. A gyanúsítottak vallomásából bebizonyult, hogy tevékenységüket, a tagok gyűjtésén kívül, a munkanélküliek felizgatása képezte, amire Budapestről kapták az utasítást. Megállapítottuk azt is, hogy a május 1-ével kapcsolatos röpiratokat, amelyeket az egyik budapesti kiküldött hozott le, a letartóztatásban levő sejttagok terjesztették. b A szegedi szervezkedéssel kapcsolatban indult meg a makói szervezkedés is, amiről majd külön fogok beszámolni, mihelyt a makói rendőrkapitányságnak a nyomozás lefolyásáról szóló összefoglaló jelentése kezemben lesz. A szegedi sejtrendszer szegedi szervezője, tanúvallomásokból megállapíthatólag Gladics József hentessegéd, az első beszervezett tagok pedig Gombai Mihály kőművessegéd és Gera József 0 voltak. A beszervezett sejttagok közül sikerült kinyomozni és az igazságszolgáltatásnak átadni Komócsin Antal cserepezősegédet, B. Rácz János napszámost,* 1 Kákonyi József napszámost, a földmunkások szakszervezetének elnökét, Szekeres Mihály napszámost és Magyar Lajos villamosvasúti alkalmazottat. Letartóztatták még Igaz Lajos cseléd, szegedi lakost is, erre azonban csak annyit sikerült rábizonyítani, hogy bátyjától, akit Makón tartóztattak le, egy csomagot vett át és továbbított, amelyben röpcédulák voltak. A nyomozás adatai alapján szinte feltétlen bizonyosággal meg lehet állapítani, hogy a szervezkedéssel úgy az idősebb, mint az ifjúmunkások között kísérleteztek és a földmunkások megszervezésére is külön súlyt helyeztek az aratósztrájkok előkészítése céljából. Olyan vallomások is elhangzottak a nyomozás során, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Szeged egész környékére kiterjedő szervezkedést sikerült ártalmatlanná tenni, melynek székhelye Szeged lett volna; ugyanis a május 18-án tartott értekezleten a makói vezetőkön kívül még két város *A belügyminiszter 1930. április 11-én minden/ormában betiltotta május 1. megünneplését. A rendőrséget készültségbe helyezte. Ennek ellenére Makón április 23-án, Szegeden május 1-én hajnalban a munkáslakta városrészeket elárasztották röpiratokkal. c Gera Sándorról van szó, az eredeti iraton elírás történt. d Batik Rácz János.
