Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGSZILÁRDÍTÁSA 1962–1975
indokolt is, mert megyénk természeti adottságai és a régi lakásállomány miatt sokkal nagyobb az elavulás, mint általában az országban. A lakosság kereskedelmi és ipari szolgáltatási igényeit az elmúlt négy évben már eredményesebben elégítettük ki, de nem mindenben teljesítettük az 1970. évi pártértekezlet előírásait és terveinket sem. Sokat javult az utolsó években a dolgozók munkakörülménye. Négy évvel ezelőtt sok gondot okozott a 44 órás munkahét kiterjesztése. Ma már a lagtöbb munkahelyen megvalósították a 44 órás munkahetet. Új gyárak, üzemek építésével, rekonstrukciós beruházásokkal korszerűbbekké váltak a munkahelyek, sokat javult a dolgozók védelme. A helyi iparban azonban még sokat tehetnek az életés munkakörülmények javításáért. Sok gondot, problémát okoz a mezőgazdaságban az, hogy a korszerű gépi és kémiai eszközök bevezetésével nem teremtik meg a dolgozó ember egészségének fokozott védelmét. A társadalmi viszonyok alakulásában megyénkban is érvényesülnek az országos tendenciák. Hiszen mindkét dolgozó osztályra a szocialista vonások erődödése a jellemző. Az értelmiség a számbeli növekedésén túl minőségben is sokat változott. A magasan képzett, a munkás-paraszt származású értelmiség számarányának növekedése e réteg ideológiai műveltségének és politikai szemléletének változása a szocialista vonásokat erősíti. Az állami szervek pártirányítását és tevékenységét alapvetően pozitívnak ítélte meg a pártbizottság. Az elmúlt négy évben nagy változások történtek ezen a területen. Az új tanácstörvény életbe lépésével és az új jogpolitikai elvek kimunkálásával. Az 1970. évi pártértekezlet célul tűzte ki, hogy Csongrád megyében is a párt és szervezetei valamint az állami szervek készüljenek fel a tanácstörvényből adódó feladatok végrehajtására. A megyei pártértekezlet megállapította, hogy ezt a határozatot eredményesen valósítottuk meg. Az ideológiai és kulturális élet pártirányításában és ellenőrzésében nagy felelősség hárul a megyei szervekre. Ezt több tényező indokolja. Országos hatáskörű intézmények, alkotó műhelyek működnek a megyében. Az elmúlt évek során jelentős minőségi változások javították a munkafeltételeket: a többi között az akadémiai és a két egyetemi biológiai kutató intézet létrehozása a Gabonatermesztési Kutató Intézet megfelelő fejlődése, a megyei pártoktatási központ tevékenységének kibontakozása, a tudományos és művészeti területeken pártszervezeteink számszerű erősödése. A párt vezető szerepének érvényesülésével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a legtöbb területen erősödött megyénkben a pártvezetés, irányítás és ellenőrzés. Eredményes a párt agitációs és proparanda munkájának, szervezeti életének fejlődése. A tagfelvételi munka azonban nem egyértelműen pozitív. A szervezettség Csongrád megyében nem éri el az országos átlagot. Nem életünk megfelelően a